Jogerős: nem rejtegetheti tovább az EMMI a szivárványcsaládokat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2015 óta húzódó ügynek tett pontot a végére a Fővárosi Törvényszék: helyesen járt el az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amikor megállapította: hátrányos megkülönböztetést követett el az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., amikor megtagadta a Szivárványcsaládokért Alapítvány felvételét a család.hu-ra. A Törvényszék felszólította a felpereseket a diszkrimináció megszüntetésére – olvasható Háttér Társaság közleményében. 

2015-ben csalad.hu címen új információs honlapot indított az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) Család- és Ifjúságügyért Felelős Államtitkársága. A honlapon a kormány családpolitikával kapcsolatos hírei mellett tájékoztató anyagokat közölnek a különböző családtámogatási formákról (első házasok kedvezménye, családi adókedvezmény, családi pótlék stb.), illetve elérhető a magyarországi és határon túli családszervezetek listája is.

A Magyar LMBT Szövetség még 2015 decemberében kereste meg a honlapot fenntartó Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézetet, majd annak jogutódját, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy felhívja rá a figyelmet: a hatályos jogszabályok ellenére a honlapon található tájékoztató anyagokban nem szerepel, hogy a házastársak mellett a bejegyzett élettársak is jogosultak az első házasok kedvezményére; a szervezet javasolta azt is, hogy a családszervezetek listája egészüljön ki a magyarországi LMBTQ szülők és gyermekeik alkotta családok támogatásával foglalkozó Szivárványcsaládokért Alapítvánnyal.

Hosszas hallgatás és többszöri megkeresés után a portál szerkesztősége 2016 júliusában azt közölte, hogy „amennyiben a megkeresésükben jelzett lehetőségekkel élni kívánnánk, jelezni fogjuk”. Mivel a kért módosítások nem kerültek átvezetésre, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer és interszex (LMBTQI) közösség jogi támogatásával foglalkozó Háttér Társaság közérdekű igényérvényesítőként, illetve a Szivárványcsaládokért Alapítvány képviseletében az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (EBH) fordult.

A Hatóság vizsgálata még 2017-ben megállapította, hogy a honlapot üzemeltető Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., illetve az annak tulajdonosi jogait gyakorló, a honlap tartalmára befolyással bíró állami szerv, az Emberi Erőforrások Minisztériuma megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, amikor tájékoztatási gyakorlatában hátrányosan különböztette meg az azonos nemű párokat, ill. az LMBTQI családok képviseletével foglalkozó Szivárványcsaládokért Alapítványt.

Az EMMI és a Családbarát Ország Kft. azonban nem nyugodott bele az EBH döntésébe, és  a Fővárosi Törvényszéknél a Szivárványcsaládokért Alapítvány vonatkozásában bírósági felülvizsgálatot kezdeményezett, arra hivatkozva, hogy a kérelmező a jogsértésről való tudomásszerzés időpontja után másfél évvel fordult a Hatósághoz. Az elsőfokú bíróság igazat adott az EMMI és a Családbarát Ország Kft. azon érvelésének, hogy a kérelem nem vizsgálható érdemben, mert a tudomásszerzéstől számított egy év letelt a kérelem benyújtása előtt. Ezen eljárásjogi hiba miatt az elsőfokú bíróság a további kereseti kérelmeket nem vizsgálta.

A bíróság végzése ellen az Egyenlő Bánásmód Hatóság felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, a perbe az EBH oldalán a Háttér Társaság által képviselt Szivárványcsaládokért Alapítvány is becsatlakozott. A Kúria nemrégiben meghozott döntésében elvi éllel megállapította, hogy a folyamatos jogsértés esetén az eljárásindítás egy éves határidejét a jogsértő magatartás befejezésétől kell számítani, a folyamatos jogsértés fennállása alatt a kérelmet bármikor be lehet nyújtani. A Kúria ezért a Fővárosi Törvényszék határozatát hatályon kívül helyezte, és a bíróságot új eljárásra lefolytatására utasította.

Az új bírósági eljárás során a felperesek azzal érveltek, hogy a Szivárványcsaládokért Alapítványt nem érte hátrány, mert nem utasították el a listára történő felvételét, pusztán arról tájékoztatták, hogy később fogják ezt a kérését elbírálni; illetve az Alapítvány létéről és releváns információiról nem csak a család.hu listájáról lehet tájékozódni. A bíróság megállapította, hogy az EMMI nem-cselekvése az elmúlt négy évben folyamatosan, hivatalos elutasító döntés nélkül is fenntartotta a Szivárványcsaládokért Alapítvány hátrányos megkülönböztetését. A második érv pedig azért nem állja meg a helyét, mert ezen az alapon egy családszervezetnek sem kellene szerepelnie a honlapon.

Az EMMI három, a Szivárványcsaládokért Alapítvány kérelmét 10 hónappal megelőzően keltezett csatolmánnyal kívánta alátámasztani azt az állítását, hogy a listán olyan szervezeteket tüntettek csak fel, amelyekkel több éves, szoros együttműködésben állnak. A törvényszék ennek kapcsán megállapította, hogy a csatolmányoknak sem a száma, sem a tartalma nem kielégítő magyarázat arra, hogy a több mint 40 szervezetből álló listára miért nem kerülhetett fel a Szivárványcsaládokért Alapítvány.

A bíróság kimondta, hogy a Szivárványcsaládokért Alapítványt a listára való fel nem vételével hátrány érte, mert láthatósága, megismerhetősége, társadalmi elismertsége csökkent a vele összehasonlítható helyzetben lévő családszervezetekhez képest. Így a Fővárosi Törvényszék az EMMI-t és a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft.-t a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte.

„A KSH adatai szerint Magyarországon több száz azonos nemű pár nevel gyermeket. A kormányzat nem tehet úgy, mintha ezek a családok nem léteznének” – kommentálta a döntést Dombos Tamás, a Szivárványcsaládokért Alapítvány jogi képviseletét ellátó Háttér Társaság Jogsegélyszolgálatának munkatársa.


Kapcsolódó cikkek

2021. november 30.

Szigorítottak az állatvédelmi szabályokon

Súlyosabban büntetik a jövőben az állatok megmérgezését, szigorúbban lépnek fel a szaporítók ellen, és az állatviadalokon való részvétel is bűncselekménynek számít.

2021. november 30.

Hibrid munkavégzés: mikor kell szerződést módosítani?

Megállapodás hiányában, az eredeti munkaszerződésben meghatározott munkaidő érvényes a munkavégzés helyétől függetlenül, de hibrid munkavégzés során nem szabad megfeledkezni a munkaszerződés módosításáról sem – mutat rá az act Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértője.