Az EJEB az emberi méltóság alapvető szempontjait is elemezve egyhangúlag egyezménysértőnek találta az egyedi mérlegelést nélkülöző, általános koldulási tilalmat, amely nincsteleneket kötelez pénzbírság megfizetésére.
Afroamerikai franchise partnerek szerint az étteremlánc faji alapon megkülönböztette őket, amikor olyan éttermei üzemeletetését adta át, amelyek nem termelnek elegendő profitot.
Ha a várandós munkavállaló az év során több hónapot dolgozott és a vele azonos munkakörben lévők jutalmat kapnak, akkor az a táppénzen lévő várandós munkavállalónak is jár.
A vizsgaidőpontok tíz hónapra előre való meghirdetése pedig elegendő időt biztosított a diákoknak arra, hogy lélekben és tudásban is felkészülhessenek a vizsgákra. Az, hogy az írásbeli vizsgák között a kérelmezőknek nem volt pihenőnapja, az EJEB szerint nem jelentett az Egyezménysértés megállapításához szükséges súlyú sérelmet.
Az, hogy a felperes más véleményen volt bizonyos kérdésekben, amit ki is fejtett, nem jelent védett tulajdonságot.
Az eljárás alá vont munkáltató nem tudta objektív szempontokkal alátámasztani, hogy a mérlegelési jogkörében végrehajtott bérrendezéskor milyen paraméterek szerint differenciált.
Egy USA-ban indított peres eljárás szerint a Google szándékosan alacsonyabb fizetési kategóriába sorolta a hasonló képesítéssel és tapasztalattal rendelkező nőket, mint férfi társaikat.
Nem vette fel a szakképzési centrum a sajátos nevelési igényű tanulót és felvételi meghallgatást sem tartott, ezzel pedig megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
2015 óta húzódó ügynek tett pontot a végére a Fővárosi Törvényszék: helyesen járt el az Egyenlő Bánásmód Hatóság, amikor megállapította: hátrányos megkülönböztetést követett el az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Családbarát Ország Nonprofit Közhasznú Kft., amikor megtagadta a Szivárványcsaládokért Alapítvány felvételét a család.hu-ra. A Törvényszék felszólította a felpereseket a diszkrimináció megszüntetésére – olvasható Háttér Társaság közleményében.
A felmondás, mint egyoldalú írásbeli jognyilatkozat közöltnek minősül, ha az irat átadása annak tartalma megismerését biztosító módon történik. A közlés megtörténtét, illetve a közlés hatályosulását nem érinti, ha a felmondásban foglaltakat a címzett nem fogadja el, a jognyilatkozatot nem írja alá, az iratot nem viszi magával
