Sérült az egyenlő bánásmód elve a hátrányos helyzetű gyerekeknél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria azt vizsgálta, hogy helyesen állapították-e meg a bíróságok azt, hogy a Nógrád megyei gyámhatóság megsértette a kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát.

A felperes keresetében az egyenlő bánásmód megsértésének megállapítását és jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte, mert megítélése szerint az alperes a hatáskörébe tartozó egyes gyermekvédelmi és gyámügyi feladatainak elmulasztásával fenntartotta az irányítása alá tartozó szervek azon gyakorlatát, hogy pontosan meg nem meghatározható számú Nógrád megyei gyermeket társadalmi származására, illetve vagyoni, jövedelmi helyzetére visszavezethető okból emelnek ki a családjukból.

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes 2004. január 27. napjától megsértette egyrészt a kizárólag rossz anyagi helyzetük miatt, másrészt a vagyoni okból kiemelt roma származású Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát a módszertani útmutató és célzott ellenőrzés elvégzésének elmulasztásával. Az alperest a jogsértés abbahagyására, a sérelmes helyzet megszüntetésére – ezen belül a percepció alapján roma származásúnak tekinthető gyermekek kiemelési gyakorlatának vizsgálatára, a vizsgálat eredményének közzétételére, intézkedési terv elkészítésére, ennek ellenőrzésére, az ellenőrzésről készült dokumentum közzétételére – kötelezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet fellebbezéssel érintett, keresetnek helyt adó rendelkezéseit részben megváltoztatta és azt állapította meg, hogy az alperes 2015 szeptemberétől sértette meg a kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát. A sérelmes helyzet megszüntetésére – módszertani útmutató kiadására – kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.

A felperes felülvizsgálati kérelme alapján a Kúria a jogerős ítéletet – a felülvizsgálati kérelemmel támadott részében – hatályában fenntartotta. Ennek egyik oka az volt, hogy a Kúria a felülvizsgálati eljárás során csak a kérelemben megjelölt jogszabály megsértését vizsgálhatta, az indokokkal körülírt, azonban konkrétan meg nem jelölt jogszabálysértés a felülvizsgálat keretein kívül maradt. A Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 19. § (1) és (2) bekezdésben foglalt speciális bizonyítási szabályokat megfelelően alkalmazta, a felperes által sérelmezett bizonyítékok okszerű mérlegelésének vizsgálatára a megsértett jogszabályhely megjelölésének hiányában nem kerülhetett sor. A jogkövetkezmények körében a jogsértés megszüntetésének módjai között az elsőfokú bíróság által elrendelt és a másodfokú bíróság által mellőzött „célzott ellenőrzésre” kötelezés, erre irányuló kereseti kérelem hiányában nem volt alkalmazható. Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem sértett olyan jogszabályt, amely a hatályon kívül helyezését indokolta volna.

(kuria-birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.