A repülőgépjárat-törlések és az automatákból vásárolt jegyek miatti panaszok az élen a Budapesti Békéltető Testületnél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nőtt a repülőgépjárat-törlésekkel és az automatákból vásárolt jegyekkel kapcsolatos panaszok száma Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által működtetett Budapesti Békéltető Testületnél (BBT) – közölte a BKIK.

Ismertették, hogy 2022-ben 4198 ügy – 8 százalékkal több mint 2021-ben – érkezett a Budapesti Békéltető Testülethez, ebből 4156 esetben született döntés. Az érdemi ügyek 75 százalékban mindkét fél megelégedésével zárultak, ami az egy évvel korábbi 55 százalékos arányhoz képest kiemelkedő javulás, annak is köszönhetően, hogy a gazdasági szereplők egyre nagyobb hányada ismeri a békéltető testület munkáját, és megbízik az ajánlásaiban.

A közleményben kiemelték, tavaly a BBT-hez érkező fogyasztói panaszok 55 százaléka a szolgáltatókra érkezett, elsősorban a közüzemi szolgáltatásokkal, a légiutas jogokkal és az elmaradt koncertekkel kapcsolatban jeleztek kifogást a fogyasztók.

A közüzemi szolgáltatásoknál jelentősen nőtt a panaszok száma az energiaválság és a változó jogszabályi környezet hatására, ez főként az ügyintézési határidők meghosszabbodását, a számlák értelmezését vagy korrekcióját érintette, elsősorban a villamosenergia-és gázszolgáltatásoknál. Ezekben az ügyekben a vállalkozások kiemelkedő együttműködési hajlandóságot tanúsítottak a BBT eljárásaiban – olvasható a közleményben.

Ugyancsak megnőtt a benyújtott panaszok mennyisége a napelemrendszerekkel kapcsolatban, főleg a szerződéskötés, a kivitelezés elhúzódása, a megtermelt villamosenergia elszámolása miatt.

Az eddigi évekhez hasonlóan 2022-ben is sok vitás ügy volt a telefon- és internetszolgáltatás minősége, a hűségidő, illetve a kötbérfizetési kötelezettség, valamint a számlák kiküldésének elmaradása miatt.

A szolgáltatások körében gyakoriak volt az automatából történő jegyvásárlással kapcsolatos sérelmek, a repülőgépjárat-törléssel kapcsolatos panaszok, vagy az elektronikai termékek szoftveres működésével összefüggő kifogások – olvasható a közleményben. A szolgáltatásokon túl az online vásárolt termékekkel kapcsolatban is gyakran kellett döntenie a testületnek. Többször előfordult, hogy a webáruházak téves árfeltüntetés miatt megtagadták a rendelés teljesítését. Számos jogvita a kiszállítás elhúzódása, a webáruházban raktárkészleten lévőnek feltüntetett áru tényleges készlethiánya miatt alakult ki a fogyasztók és vállalkozások között – összegezte a kamara.

A termékkel kapcsolatos panaszokon belül a tartós fogyasztási cikkek – főleg mobiltelefonok, televíziók vagy nagy háztartási gépek – jótállási problémái továbbra is az egyik legnagyobb számú ügycsoportot képviselik – írják a közleményben.

Tavaly 6 százalékkal nőtt az ajánlások száma a megelőző évhez képest. A fogyasztói visszajelzések alapján több vállalkozás teljesítette a 2022-ben hozott ajánlásokat, mint 2021-ben – hívta fel a figyelmet a kamara.

Felidézik, hogy a szakmailag független békéltető testületeket a vármegyei és fővárosi kereskedelmi és iparkamarák működtetik. Hatáskörük a fogyasztóvédelemről szóló törvény szerint a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése, céljuk a felek közötti egyezség elősegítése.

Egyezség hiányában az eljáró tanácsok döntést hoznak a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és ingyenes érvényesítése érdekében. A békéltető testületek a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot is adnak a feleket megillető jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban – tájékoztatott a BKIK.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

A releváns piac-meghatározás jelentősége az EU versenyjogának állami támogatási jogában

A releváns piac kifejezése a lehető legmindennapibb fordulat a versenyjogban, azonban leginkább az antitröszt területén taglalják, az állami támogatások joga vonatkozásában a legtöbb szakirodalom és gyakorló jogász adós és néma marad. Lássuk, hogyan szomszédosak egymással a versenyjog alterületei a releváns piac határai mentén, s hogyan válik a releváns piac meghatározása perdöntővé a versenyjog kevésbé ismert területén is.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!