A Kúria azt vizsgálta, hogy helyesen állapították-e meg a bíróságok azt, hogy a Nógrád megyei gyámhatóság megsértette a kizárólag rossz vagyoni helyzetük miatt családból kiemelt Nógrád megyei gyermekek egyenlő bánásmódhoz fűződő személyiségi jogát.
2023. január 1-től módosult a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.). A változás számos fontos területet is érintett, ezek többségét az alábbiakban tekintjük át. A mostani módosítócsomag két EU-s irányelv (2019/1152 és 2019/1158) átvételére vezethető vissza.
Az Mt.-módosítás hatálybalépésétől legkésőbb az első munkanaptól számított hetedik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a munkafeltételeket.
Az EUB-nak arról kellett döntenie, hogy a nemzeti bíróság akkor is vizsgálhatja-e a hátrányos megkülönböztetés megvalósulását, ha az alperes ezt vitatja, de a követelt kártérítést hajlandó megfizetni.
Egyre több országában téma egy új büntetőjogi szankció, az internettilalom bevezetése. Törvényi felhatalmazás kevés helyen van, mégis egyre több bíróság alkalmazza. Így például Németországban is.
A nők és a férfiak egyenlő bérezést, bánásmódot, lehetőségeket érdemelnek, az egyenlőség, amely az Európai Unió egyik alapvető értéke, az emberek függetlenségének és szabadságának sarokköve is egyben – hívták fel a figyelmet Vera Jourová, Nicolas Schmit és Helena Dalli uniós biztosok hétfőn, az egyenlő bérezés európai napjának alkalmából közzétett sajtóközleményükben.
Egy megbízott 137 millió dolláros kártérítést kapott a bíróságon, mert a Teslánál munkahelyi rasszizmusnak volt kitéve.
Etikus hacking, önvezető járművek, drónok, kriptovaluták, mesterséges intelligencia, online zaklatás, upskirting, cyberflashing, deepfake – csak néhány olyan fogalom, amely a büntetőjog-tudománytól új válaszokat vár. A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő, Ambrus István által írt Digitalizáció és Büntetőjog című kiadvány a 21. századi technológiai modernizációnak a büntető anyagi jogra gyakorolt hatásait vizsgálja, széleskörű kitekintéssel a nemzetközi, illetve európai uniós instrumentumokra, valamint az angolszász és a német szakirodalomra és joggyakorlatra. Ambrus István alapvető dogmatikai intézményeket gondol újra, kimunkálja a digitális bűncselekmények kategóriáit, de bemutatja a büntetőjog által a digitalizáció legújabb eredményeire adható válaszokat is. A mű mindemellett a mindennapi életünket alapjaiban megváltoztató koronavírus-járványra, illetve a változásban lévő társadalmi megítélésű deliktum, az állatkínzás kérdéskörére is részletesen kitér. Az alábbiakban a műnek a zaklatással foglalkozó részéből olvashatnak egy részletet.
Elutasította az Európai Unió Bírósága a magyar kormány keresetét, amit a 2018 szeptemberi, Sargentini-jelentésről szóló szavazással szemben terjesztett elő. Ez a szavazás indította el Magyarországgal szemben a 7-es cikk szerinti eljárást, és a magyar kormány álláspontja szerint bele kellett volna számolni a kétharmad kiszámításánál a tartózkodókat is.
Ha egy munkavállalónak nyilatkoznia kell arról, hogy milyen munkáltatónál dolgozik, ennek beazonosítása általában nem szokott nehézséget jelenteni. A munkaviszony tipikus esetben ugyanis egy munkavállaló és egy munkáltató között jön létre, s a munkaszerződésből jellemzően ki is tűnik, hogy azt milyen jogalany kötötte meg munkáltatóként.
