Büntetőjogi compliance – Vagyon elleni bűncselekmények – 2. rész


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A büntetőjogi compliance az adott szervezet jogkövető működésének elérését, a vállalati visszaélések megelőzését is szolgálja.

compliance

Alábbi cikkében a szerző, Jacsó Judit[1] a büntetőjogi compliance (criminal compliance) területét mutatja be, mely az adott szervezet jogkövető működésének, a vezetők, a munkavállalók törvénytisztelő magatartásának elérését és ezáltal a vállalati visszaélések megelőzését is szolgálja, amely így proaktív jellegű intézkedések gyűjtőfogalmaként értelmezhető. Az első részben a cikkíró a bevezető gondolatok mellett a vagyon elleni deliktumok hatályos szabályozásának közös jellemzőit vette górcső alá, míg a mostani részben a kiemelt vagyon elleni bűncselekményekről, valamint a belső vizsgálat és a visszaélés-bejelentési csatornák vagyon elleni bűncselekmények felderítésében játszott szerepéről lesz szó.

Kiemelt vagyon elleni bűncselekmények

E rész elején szükséges az egyes vagyon elleni bűncselekmények alapeseteinek meghatározása a hatályos büntető törvénykönyv (Btk.) alapján.

Bűncselekmény Alapeset Btk.
Lopás Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa, lopást követ el. 370. § (1)
Rongálás Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el. 371. § (1)
Sikkasztás Aki a rábízott idegen dolgot jogtalanul eltulajdonítja, vagy azzal sajátjaként rendelkezik, sikkasztást követ el. 372. § (1)
Csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz, csalást követ el. 373. § (1)
Gazdasági csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el. 373. § (1)
Információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás Aki jogtalan haszonszerzés végett információs rendszerbe adatot bevisz, az abban kezelt adatot megváltoztatja, törli, vagy hozzáférhetetlenné teszi, illetve egyéb művelet végzésével az információs rendszer működését befolyásolja, és ezzel kárt okoz, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 375. § (1)
Hűtlen kezelés Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el. 376. § (1)
Hanyag kezelés Akit idegen vagyon törvényen alapuló kezelésével vagy felügyeletével bíztak meg, és az ebből eredő kötelességének megszegésével vagy elhanyagolásával gondatlanságból vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 377. § (1)
Jogtalan elsajátítás Aki a) a talált idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, illetve b) a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc napon belül nem adja vissza, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 378. § (1)
Jármű önkényes elvétele Aki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 380. § (1)
Uzsora-bűncselekmény Aki más rászorult helyzetét kihasználva olyan különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást tartalmazó megállapodást köt, amely alkalmas arra, hogy annak teljesítése a megállapodás kötelezettjét, a megállapodás kötelezettjének a vele közös háztartásban élő hozzátartozóját, illetve a megállapodás kötelezettje által tartási kötelezettség alapján eltartott személyt súlyos vagy további súlyos nélkülözésnek tegye ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 381. § (1)

E helyen e bűncselekmények részletes elemzésére terjedelmi korlátok miatt nem vállalkozhatunk, így csupán az egyes bűncselekmények közötti néhány alapvető különbségre hívjuk fel a figyelmet, a vállalati visszaélés során jellemzően megvalósuló bűncselekményekre helyezzük a hangsúlyt. A büntetőjogi compliance témájával foglalkozó külföldi szakirodalom a csalást és a hűtlen kezelést állítja jellemzően a vizsgálódás fókuszába.

A lopás és a sikkasztás elkövetési tárgya idegen, ingó, értékkel bíró dolog lehet, a lényegi különbség közöttük abban ragadható meg, hogy amíg a lopás esetében a bűncselekmény elkövetési tárgya eredetileg nincs az elkövetőnél, az elvétellel (elkövetési magatartás) kerül a birtokába, addig a sikkasztásnál a dolog jogszerűen (rábízással, azaz egy polgári jogi jogügylet keretében) kerül az elkövetőhöz, amelyet az utóbbi jogtalanul eltulajdonít (pl. eladja), vagy azzal sajátjaként rendelkezik (pl. kölcsön adja a rábízott munkagépet). A lopás célzatos bűncselekmény, az elvétel jogtalan eltulajdonítás, azaz a tulajdonosi részjogosultságok (birtoklás, használat, rendelkezési jog) gyakorlására irányuló akarat, a sikkasztás ezzel szemben egyenes és eshetőleges szándékkal is megvalósulhat. Gyakorlati szempontból még fontos utalnunk arra, hogy a lopás esetén az „elvétel” a dolog birtokba vételét jelenti, azaz a korábbi birtokos a dolog feletti hatalmát elveszti, és az elkövető a dolog birtokát, annak tényleges uralmát pedig megszerzi. A bírói gyakorlat alapján azonban, ha a munkavállalót – a ruházatába, táskájába rejtett áruval – még a munkahelyén leleplezik, a cselekmény nem kísérletként, hanem befejezett bűncselekményként értékelendő. A lopás és a jármű önkényes elvétele elsősorban az egyik oldalon meglévő eltulajdonítási célzat, illetve a másik esetben jellemző jogtalan használatra irányuló célzat alapján határolható el.

A lopás és a csalás elhatárolása az elkövetési magatartás alapján történik; amíg a csalás megtévesztő magatartás (tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás) által valósul meg, amellyel okozati összefüggésben kárnak kell bekövetkeznie, addig a lopás elkövetési magatartása az elvétel. A lopásnál a célzat a jogtalan eltulajdonítás, míg a csalásnál a jogtalan haszonszerzés. Fontos hangsúlyozni, hogy a megtévesztő magatartás önmagában még csak a kísérlet stádiumába juttatja a bűncselekményt, a tényállásszerűséghez szükséges az is, hogy annak hatására a passzív alany egy vagyoni tartalmú rendelkezést tegyen (ez lehet például a dolog átadása, követelés elengedése, pénzösszeg kifizetése). Csalás valósul meg, ha a például a munkavállaló a vállalat tulajdonába tartozó dolgot úgy szerzi meg, hogy a biztonsági őrt megtévesztve azt állítja, az az övé, csak a munkahelyén felejtette és a biztonsági őr átadja neki azt. Ha azonban a megtévesztés csupán a dolog elvételének megkönnyítését szolgálta, lopás állapítandó meg (az elkövető kicseréli a saját elhasznált munkagépét a vállalat által vásárolt új eszközre és a biztonsági őrnek azt állítja, hogy az a sajátja).[27] A csalásnál a kár nem feltétlenül a megtévesztett személynél (passzív alanynál), hanem harmadik személynél is keletkezhet, aki a cselekmény sértettje lesz (így például a gazdasági társaság a sértett, ha annak vagyonában következett be az értékcsökkenés). A bűncselekmény akkor lesz befejezett, ha az elkövető magatartásával okozati összefüggésben a kár bekövetkezik (eredmény-bűncselekmény).

A hűtlen kezelés és a hanyag kezelés hasonló felépítésű bűncselekmény, amely között azonban több eltérés is felfedezhető. Mindkettő bűncselekmény elkövetési magatartása a vagyonkezelői kötelezettség megszegése, amellyel okozati összefüggésben vagyoni hátrány keletkezik (eredmény-bűncselekmény). Fontos kérdés, hogy mit értünk vagyonkezelési kötelezettség alatt. Annak tartalmát a megbízó és a vagyonkezelő között fennálló jogviszony határozza meg. A vagyonkezelés a vagyon rendeltetésszerű felhasználását, őrzését, állagmegóvását, esetleges gyarapítását jelenti. Kiterjed továbbá a kárveszély elhárítására és az olyan személyek ellenőrzésére is, akikre a vagyontárgyakkal kapcsolatban bármiféle kötelezettség hárul.[28] A vagyonkezelési kötelezettség tartalmát jogszabály, szerződés, szóbeli utasítás (stb.) konkrétan meghatározza. Fontos, hogy nemcsak tevőlegesség, hanem akár a vagyonkezelési kötelezettség elmulasztása is megalapozhatja a büntetőjogi felelősségre vonást. Ez utóbbira példa lehet a megbízót megillető jogok érvényesítésének elmulasztása (például kártérítési igényről, törvényes kamatról vagy kötbérről lemondás). Például hűtlen kezelést követ el az az üzletkötő, aki az importbeszerzéssel kapcsolatos munkaköri kötelezettségének szándékos megszegésével nem a vállalat szempontjából legkedvezőbb ajánlatot tevő külföldi cégnek ad megbízást, és ezzel vagyoni hátrányt okoz.[29] Hűtlen kezelést valósíthat meg, aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe (tipikusan az ún. feketefuvar esetei tartoznak ide). Így a vállalat sofőrje, aki a rábízott gépjármű rendeltetésszerű működéséért felelősséggel tartozik, de a gépjárművet jogosulatlanul magáncélra használja – vagyoni hátrány okozása esetén – hűtlen kezelést valósít meg. [30]

A vagyonkezelési kötelezettség teljesítése tehát röviden meghatározva a „rendes gazdálkodás szabályainak betartását” jelenti. Egy gazdasági társaság esetében a megengedett kockázat vállalását is magában foglalhatja, tartalmi elemek közül pedig kiemelendő a tulajdonos érdekeinek megfelelő intézkedések megtétele. Az egységes jogalkalmazói gyakorlat alapján az ügyvezetőt vagyonkezelési kötelezettség terheli, amelynek szándékos megszegése és ezzel a gazdasági társaságnak okozott vagyoni hátrány hűtlen kezelésként értékelendő.[31] Így „hűtlen kezelést valósít meg az a terhelt, aki mint ügyvezető nem a rábízott gazdasági társaságok elsődleges érdekében jár el, hanem a gazdasági társaságok rábízott vagyonát elvonja, és azt más – kívülálló, saját különálló érdekeltségébe tartozó – gazdasági társaság érdekének szolgálatába állítja.”[32] A gazdasági társaság vagyonkezelője a társaságban meglévő tulajdonosi helyzetétől függetlenül a társaság sérelmére megvalósuló hűtlen kezelés elkövetője lehet.[33]

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok vonatkozásában kiemelt jelentősége lehet a hanyag kezelés bűncselekményének, amelynél a vagyonkezelési vagy vagyonfelügyeleti kötelezettség megszegése, illetve elhanyagolása által gondatlanságból következik be a vagyoni hátrány.[34] A vagyonfelügyeleti kötelezettség gyakorlója eltér a vagyonkezelést végző személytől, épp ez utóbbi tevékenységének figyelemmel kísérését, ellenőrzését jelenti a vagyonfelügyelet. A hűtlen kezeléssel ellentétben e bűncselekmény kizárólag közvetlenül törvényen alapuló vagyonkezelési kötelezettség megszegésével valósulhat meg (ilyen törvény például az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény).

Az internal investigation (belső vizsgálat) és whistleblowing (visszaélés-bejelentési csatornák) szerepe a vagyon elleni bűncselekmények felderítésében

A compliance-funkció keretében megvalósuló preventív intézkedések alapvető célja az adott szervezet (vállalat) működésében felmerülő kockázatok feltérképezése és eme kockázatok kezelését szolgáló intézkedések bevezetése, illetve azok hatékony működtetése.

A büntetőjogi compliance-t anyagi és eljárásjogi kérdéseket fókuszba állító területekre lehet felosztani. A büntetőjogi compliance két központi eljárási instrumentuma az „internal investigation” (belső vizsgálat[35]), illetve a „whistleblowing”[36] (szervezeten belüli visszaélések bejelentése).[37] Mindkettőnek kiemelt szerepe van a vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével együtt járó kockázatok felismerésénél, felderítésénél és mérséklésénél. A belső vizsgálat a munkavállalók által elkövetett normasértések, így a büntető jogellenes cselekmények hatékony vállalaton belüli felderítéséhez is eszközül szolgálhat. Molnár Erzsébet megfogalmazása szerint az internal investigation, azaz a „belső felderítés, kvázi előnyomozás” egy „olyan kontrolleljárás, amelynek célja, hogy a szervezetben a múltban lezajló valamely eseményt – tipikusan magánjogi, közigazgatási jogi, szabálysértési jogi, valamint büntetőjogi szempontból releváns jogsértésekre fókuszálva – kivizsgáljanak és értékeljenek, tehát legyen egy szervezeti válaszreakció a visszaélés elkövetésének gyanúja esetén.”[38] Tágabb értelemben e fogalom alá tartozik a munkáltató, társasági jogi értelemben a felügyelőbizottság, auditbizottság vagy a könyvvizsgáló eljárása is.[39] A belső vizsgálatra sor kerülhet a bűncselekmény gyanúja miatti büntetőeljárás megindítása előtt, vagy azzal párhuzamosan is, amelyet gyakran erre szakosodott „magánnyomozók” (private investigator), vagy ügyvédek, ügyvédi irodák bevonásával folytatnak le a vállalaton belül. A belső vizsgálatból származó információ alapján a vállalat vezetői megtehetik a szükséges lépéseket és elháríthatják a további káros következményeket.[40] A szűkebb értelemben vett belső vizsgálatokra vonatkozó külön jogszabály hazánkban nincs, bizonyos intézkedések megtétele azonban levezethető a munka törvénykönyvéből.[41] Továbbá meg kell említeni, hogy azoknál az ágazatoknál (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, köztulajdonban álló gazdasági társaságok esetén), ahol jogszabályi kötelezettség alapján compliance szervezeti egység lett felállítva, a vonatkozó szabályok alapján szintén lefolytatható belső vizsgálat a jogszabályi (etikai normáknak, belső szabályzatoknak) megfelelés folyamatos ellenőrzése céljából, amely a jogsértések, visszaélések felderítését is szolgálja.

A whistleblowing (szervezeten belüli visszaélések bejelentése) kapcsán fontos megemlíteni, hogy elfogadták az Európai Parlament és a Tanács irányelvét az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (EU) 2019/1937[42], amely a szervezeteken belül (a köz- és a magánszféra területén egyaránt) visszaélés-bejelentő csatornák – az angol terminológiával élve „whistleblowing” – kialakítását írja elő.[43] Az irányelv a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét biztosító közös minimumszabályokat állapít meg. A multinacionális vállalatok működésében azonban már korábban is jellemző volt a visszaélésekre vonatkozó bejelentési rendszerek kialakítása.[44] Hazánkban a munkáltatói visszaélés-bejelentési rendszerre vonatkozó szabályokat a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény tartalmazza. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok belső kontrollrendszeréről szóló 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet 9. §-a alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője megfelelési tanácsadókból álló megfelelést támogató szervezeti egységet hoz létre. A megfelelésért felelős feladata többek között a megfelelésbeli hiányosságok feltárása érdekében tett intézkedések nyilvántartása, folyamatos nyomon követése és rendszeres ellenőrzése, valamint a belső kontrollrendszer vonatkozásában a kontrollkörnyezet kialakításának és az integrált kockázatkezelésnek a koordinációja, valamint a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője általi meghatalmazás alapján a köztulajdonban álló gazdasági társaság működésével összefüggő integritást sértő, korrupciós és visszaélésgyanús eseményekre vagy kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadásával és kivizsgálásával kapcsolatos feladatok ellátása.[45]

Befejező gondolatok

Fontos azt is hangsúlyozni, hogy a hatékony compliance-rendszerekhez, így a vagyon elleni deliktumok elleni fellépéshez is nélkülözhetetlen a szervezeten belül megvalósuló compliance-kultúra, amely a tulajdonos, továbbá valamennyi vezető és nem vezető beosztású alkalmazott részéről megkívánja a szabálykövető magatartást. Ennek megvalósulásánál kiemelt szerepe van a vezetői hozzáállásnak és kommunikációnak.[46] A compliance egy adott szervezeten belül egyfajta szemlélet vagy gondolkodásmód érvényesülésének megjelölésére is szolgál. Noha a vagyon elleni deliktumok elkövetése büntetőjogi felelősségre vonás veszélyével jár együtt, az etikai szabályok, értékrendek szervezeten belüli meghonosítása e tekintetben is preventív hatást fejthet ki.

Lábjegyzetek:

[1] Tanszékvezető egyetemi tanár, Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék (A lábjegyzetek következő sorrendje az 1. rész utolsó – 26. – lábjegyzetétől folytatódik – szerk.)

[27] Sántha Ferenc: A vagyon elleni bűncselekmények. In: Görgényi Ilona–Gula József–Horváth Tibor–Jacsó Judit–Lévay Miklós–Sántha Ferenc–Váradi Erika: Magyar büntetőjog. Különös rész. Wolters Kluwer Kiadó, 2. kiadás, Budapest, 2020. 690. o.

[28] Sántha Ferenc: i.m. 690. o.

[29] BH 1988. 68.

[30] A 35/2007. Büntető kollégiumi vélemény szerint „aki a kezelésére bízott idegen gépi meghajtású járművet a használatra vonatkozó rendelkezésektől eltérő módon veszi igénybe, hűtlen kezelést valósíthat meg”

[31] Lásd: BH 2018.161., BH 2013.57., EBH 2004.1109. l.

[32] BH 2018.161.

[33] Lásd a Kúria 1/2019. sz. Büntető jogegységi határozatát

[34] Btk. 377. § (1) bek.

[35] Más elnevezése: „visszaélés-vizsgálat”, „vállalati belső felderítés” (Ambrus István–Farkas Ádám: A compliance alapkérdései Az etikus vállalati működés elmélete és gyakorlata. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2019. 17. o., 207. o.).; Molnár Erzsébet: A vállalkozáson belüli előnyomozási eljárás interdiszciplináris kontextusban. Jogtudományi Közlöny, 2016/9. 458. o.

[36] E kifejezés szó szerinti jelentése: „vészharangok megkongatása” vagy „síp megfújása”

[37] Jacsó Judit: A pénzmosás compliance hazai és európai dimenzióban a társadalmi innováció tükrében. Miskolci Jogi Szemle 2019/2. Különszám 1. kötet. 397-398. o.

[38] Molnár Erzsébet: A szervezeten belüli előnyomozási eljárás alkalmazásának lehetőségei az államigazgatási szervek körében. Dialóg Campus, Budapest, 2021., 13. o.

[39] Molnár Erzsébet: A szervezeten belüli előnyomozási eljárás alkalmazásának lehetőségei az államigazgatási szervek körében. Dialóg Campus, Budapest, 2021., 14. o.

[40] Momsen Carsten: Internal Investigations zwischen arbeitsrechtlicher Mitwirkungspflicht und strafprozessualer Selbstbelastungsfreiheit. Zeitschrift für Internationale Strafrechtsdogmatik (ZIS), 2011/6. 508. o. https://www.zis-online.com/dat/artikel/2011_6_586.pdf (2022.11.11.)

[41] A munka törvénykönyve 11/A.§ (1) bekezdése alapján „A munkavállaló a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizhető. Ennek keretében a munkáltató technikai eszközt is alkalmazhat, erről a munkavállalót előzetesen írásban tájékoztatja.” „(3) A munkáltató ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be”

[42] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről, HL L 305, 26.11.2019, 17–56. o.

[43] A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozóan a bejelentő személyének védelmére már 2013-tól uniós szabályok irányadóak

[44] Lásd bővebben: Ambrus István–Farkas Ádám: Whistleblowing és büntetőjog: szempontok a vállalati visszaélések megítéléséhez. Magyar Jog 2017/7-8., 442-453. o.

[45] 339/2019. (XII. 23.) Korm. rendelet, 10. § (1) bek. e) és g) pontja

[46] Ezt szokták „Tone from the Top” – azaz „felülről jövő hang” – kifejezéssel illetni. Lásd: Grützner, Thomas–Jakob, Alexander (szerk.): Compliance von A-Z. 2015, Beck online Datenbank (2022.04.01.)




Kapcsolódó cikkek

2024. február 26.

Tíz éve hatályos a Ptk. – szemelvények a Polgári Jog Online folyóiratból (1. rész) A nem vagyoni kártérítés metamorfózisa sérelemdíjjá

Tíz évvel ezelőtt, 2014. március 15-én lépett hatályba a 2013-ban elfogadott Polgári Törvénykönyv. Ebből az alkalomból közlünk szemelvényeket a 2016-ban útjára indított Polgári Jog online szakfolyóiratból, amelynek középpontjában olyan kérdések állnak, amelyeket az újrakodifikált kódex előkészítésének folyamata vetett fel, és amelyek esetleg máig nem kerültek nyugvópontra, vagy a törvény alkalmazási gyakorlata hozott felszínre.

2024. február 23.

A jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálata

Szakszervezeti szövetség esetén a tagsági jogviszony hiánya – és emiatt a hiányzó perbeli legitimáció – kizárja a kereset érdemi elbírálását. A tagsági jogviszony hiánya – nem csak abban az esetben, ha a tag tagsága a peres eljárás alatt szűnik meg, de akkor is, ha az már a peres eljárás megindításakor hiányzott – a per megszüntetését alapozza meg – a Kúria eseti döntése.