Vannak kérdőjelek a panasztörvény körül
Sok cég számára nem egyértelmű, hogy a törvény mely passzusai vonatkoznak rá. A SALDO közleménye.
Sok cég számára nem egyértelmű, hogy a törvény mely passzusai vonatkoznak rá. A SALDO közleménye.
Az egészséges és biztonságos munkahelyi környezet követelményének való megfelelés nem áll meg az általános értelemben vett munkavédelmi előírások betartásánál, hiszen, ha a munkáltatóknak arról is gondoskodniuk kell, hogy a munkavállalók ne egy toxikus, bántalmazó közegben kényszerüljenek dolgozni. Az alábbi cikkünkben áttekintjük a munkahelyi zaklatás témakörét és azt, hogy mit tehet a munkáltató, ha ilyen jellegű magatartást tapasztal.
Whistleblowing: a vállalati világ új kulcsszava. Hogyan kapcsolódik ez a compliance-hez és a speak-up kultúrához? Miképp építhetünk ki egy hatékony visszajelző rendszert, ami védi mind a dolgozók, mind a vállalat érdekeit?
Az államfői vétót követően május 23-án fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot (whistleblowing törvény). A 250 fő feletti létszámot foglalkoztató nagyvállalatoknak nem sok idejük maradt a felkészülésre, a 2023. évi XXV. törvénnyel május 25-én kihirdetett szabályokat 60 nap elteltével, július 24-től kezdődően alkalmazniuk kell.
Az Országgyűlés elfogadta a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényjavaslatot. A kétszázötven fő feletti cégeknek azonnal el kell kezdeniük a felkészülést, hiszen mindössze 60 nap türelmi idő áll rendelkezésükre, hogy az előírásoknak megfelelően alakítsák ki folyamataikat, mely többek között egy – jó esetben – internetes alapú, visszaélés-belejelentő rendszer létrehozását is magában foglalja – hívja fel a figyelmet a Saldo Zrt. szakértője.
A napokban fogadta el az Országgyűlés a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló javaslatot. A törvény lehetőség ad munkahelyi visszaélések, szabálytalanságok névvel vagy névtelenül történő bejelentésére, és számos vállalatnak írja elő kötelező visszaélés-bejelentő rendszer létrehozását. A bejelentéseket 30 napon belül kötelező kivizsgálni és tilos megtorlást alkalmazni a bejelentőre – foglalja össze a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda.
Az alábbiakban új, a hét elején elfogadott visszaélés-bejelentési törvényről készült szakmai interjúnkat olvashatják.
A kartellek elleni küzdelem a Gazdasági Versenyhivatal prioritásai közé tartozik. Ezen megfontolásból is működik önálló Felderítő Iroda a hivatalnál, amelynek elsődleges feladata a kartellekkel kapcsolatos minél szélesebb körű információ- és adatgyűjtés, elemzés, valamint egyes vizsgálati cselekmények elvégzése. A Felderítő Iroda számos forrásból dolgozik, ide tartoznak azok a lehetőségek és csatornák is, amelyek segítségével egy adott vállalkozás, vagy magánszemély együtt tud működni a Gazdasági Versenyhivatallal. Utóbbi közé sorolható az informátori díj intézménye is, amely a mostani cikk tárgya.
A büntetőjogi compliance az adott szervezet jogkövető működésének elérését, a vállalati visszaélések megelőzését is szolgálja.
A cég belső szervezetét érintő visszaélés-bejelentő rendszert a minimum 50 fő munkavállalót alkalmazó társaságoknál is be kell vezetni.