Nemi alapon diszkriminál a Google?

Egy USA-ban indított peres eljárás szerint a Google szándékosan alacsonyabb fizetési kategóriába sorolta a hasonló képesítéssel és tapasztalattal rendelkező nőket, mint férfi társaikat.


A Google női munkavállalói évente több ezer dollárral keresnek kevesebbet férfi társaiknál, mert a cégnél olyan diszkriminatív gyakorlatok alakultak ki, amelyek során a női munkavállalókat alacsonyabban fizetett munkakörök betöltésére ösztönzik.

A Google ellen 2017-ben indítottak pert a női munkavállalók, amelyben azt állították, hogy a vállalat nemi alapon alkalmaz hátrányos megkülönböztetést a női munkavállalóival szemben – ideértve a kódolókat, az alkalmazottak gyerekeire vigyázó tanárokat és még sok más női munkavállalót. A férfi és női munkavállalók közötti bérszakadékról egy a bírósághoz benyújtott előkészítő irat részletesen beszámol, amellyel az a pereskedők célja, hogy a pert nyilvánítsák csoportos keresetnek, így a bíróság ítélete 10.800 női alkalmazottra vonatkozna, akiket a Google 2013 szeptembere után bármikor alkalmazott.

Az érintett nők sokféle munkakörben dolgoznak, de több mint felük szoftverfejlesztő.

A felperesek szerint a Google évente átlagosan 2000 dollárral kevesebb fizetést ad az ugyanazon munkakört betöltő női munkavállalóinak, mint a férfi kollégáknak, de ez a valóságban még több is lehet, állítja David Neumark, a Kalifornia Irvine Egyetem közgazdaságtan professzora, amelyet a perben is idéztek. Számításai szerint a női alkalmazottak évente 17.000 dollárral keresnek kevesebbet férfi kollégáiknál a hátrányosan megkülönböztető munkakör-besorolások miatt.

“A Google gyakorlata szerint az ugyanolyan iskolai végzettséggel és tapasztalattal rendelkező nőket alacsonyabb fizetési kategóriába sorolják be, mint a férfiakat” – állítja James Finberg, a felperesek ügyvédje.

A Google elleni perben a volt alkalmazottak azt állították, hogy a társaság a kezdő fizetést a korábbi fizetésük alapján állapította meg, fenntartva ezzel a bérek közötti egyenlőtlenséget. A Google 2017-ben felhagyott ezzel a gyakorlattal, de azóta nem sikerült megoldani a diszkriminatív gyakorlatot.

A Google besorolási rendszere az alkalmazottakat különféle kategóriákba sorolja és ez alapján állapítja meg a munkavállaló által ellátandó feladatokat és az azért járó juttatásokat. A rendszer szerint a Googlenél azok tartoznak „egyazon munkakategóriába”, akik hasonló munkaköri feladatokat látnak el és a felelősségük is hasonló, de a képességük vagy gyakorlatuk különböző”. Az egyes foglalkoztatási kategóriákon belüli különböző szintjek vannak, amelyekhez eltérő fizetési fokozatok kapcsolódnak. A felperesek állítása szerint a nőket következetesen az alacsonyabb szintre sorolták be, így kevesebb fizetést kaptak, mint a hasonló munkaköri leírással rendelkező férfiak.

Kelly Ellis, az egyik felperese állítása szerint akkor tapasztalta meg ezt, amikor először felvették a Googlehez. Úgy érezte, hogy elegendő tapasztalata van ahhoz, hogy felelősebb munkakört lásson el, de a cég azt mondta, hogy kezdetben minden alkalmazottat az alacsonyabb felelősségi szintre sorolnak be, amely alacsonyabb fizetéssel jár.

“A Googlenél töltött idő alatt mindig úgy éreztem, hogy nem ott vagyok, ahol kellett volna lennem, és mindig megpróbáltam feltörni” – mondta. Később tudta meg, hogy a férfi kollégáit máshogy kezelik. Ők kezdettől fogva több felelősséget és magasabb fizetést kapnak.

A kereset összegzése szerint a Google kevesebb alapbért, kisebb bónuszokat és kevesebb részvényt juttatott a nőknek, mint az azonos munkahelyen és munkakörben dolgozó férfi alkalmazottaknak. Neumark elemzése kimutatta, hogy egy ilyen diszkrimináció véletlen bekövetkezésének esélye 1:100-hoz, így valószínűsíthető a szándékos megkülönböztetés.

Heidi Lamar, az ügy másik felperese szerint ugyanezt tapasztalta a Google alkalmazottak gyermekeit gondozó intézmény alkalmazottjaként. Állította, hogy a Google vezetése a perben kritizálta a munkáját és a teljesítményét, de aztán kiderült, hogy a kritika alaptalan volt. Az eljárás előkészítése során a felperesek ügyvédjei bizonyítékokat keresnek a megkülönböztetésre, amelynek során fény derült arra, hogy a Google állásinterjúján Heidi Lamar magas pontszámot kapott.

“Nagyon büszkének éreztem magam, amikor láttam, hogy az állásinterjúm pontszáma magasabb volt, mint a férfi kollégáimé” – mondta. “Ezt korábban is gyanítottam, de jó volt, hogy sikerül bebizonyítani.”

Az eljárás előkészítése során a jogászok számos szisztematikus megkülönböztetést tártak fel, többek között azt, hogy a 2. szintű szoftverfejlesztőként alkalmazott személyek 49%-a volt nő, azonban ez az arány fokozatosan csökkent a magasabb pozícióknál. A 3. szintű szoftverfejlesztőknél már csak 22%, a 4. szintűeknél 14,2% a és az 5. szintűeknél 7,2% volt a nők aránya. Ellis elmondása szerint, amikor felvették a Googlehöz, megkérdezték, hogy mennyit keresett a korábbi munkahelyén, és ugyanazt a fizetést kapta a Googlenál is.

“Nem is igazán vettem észre a hátrányos megkülönböztetést, amíg fel nem mondtam a cégnél, és csak akkor jöttem rá ennek mértékére, amikor elindítottuk ezt a pert – mondta Ellis.

A bérek egyenlőségének kezelése érdekében a Google 2012 óta végez éves fizetéselemzéseket – mondta Eileen Naughton, a cég HR részlegének alelnöke. E vizsgálatok eredményeként a vállalat 2019-ben a munkavállalók 2%-ánál hajtott végre bérkiigazítást, amelyre összesen 5,1 millió dollárt fordított.

Naughton szerint “a keresetben foglalt állítások megalapozatlanok. Meg fogjuk védeni a szabályainkat és gyakorlatainkat”.

Az ügyben december 2-án tartanak majd tárgyalást.

(theguardian.com)



Kapcsolódó cikkek:


Kényszermunka a textiliparban
2020. augusztus 11.

Kényszermunka a textiliparban

Az Apple – valószínűleg a hivatalos üzleteiben dolgozó munkatársainak egyenruháit egy olyan cégtől importálta, amelynek kínai leányvállalatát az Egyesült Államok kényszermunka miatt szankciókkal sújtotta.

Az EUB a menetíró készülék és az adatrögzítés kérdéseiről
2020. augusztus 10.

Az EUB a menetíró készülék és az adatrögzítés kérdéseiről

A szerző az alábbiakban az Európai Unió Bíróságának a V. O. kontra Bezirkshauptmannschaft Tulln-ügyben hozott ítéletét[1] elemzi, mely az „utazó” munkavállalók menetíró készülékben rögzített adatok alapján nem igazolható körülményeit vette górcső alá.

Ártatlanul ült börtönben 27 évig
2020. augusztus 7.

Ártatlanul ült börtönben 27 évig

Felmentették az emberölés vádja alól, így 27 év után szabadult a börtönből egy kelet-kínai férfi, akit két fiatal fiú megölése miatt ítéltek el.

Börtön járt az üzleti titkok ellopásáért
2020. augusztus 6.

Börtön járt az üzleti titkok ellopásáért

A bíróság 18 hónap börtönre ítélte a Google volt munkavállalóját, mert a cég üzleti titkait átmásolta a saját számítógépére, amelyet elvitt az Uber-hez.