Nyártól bírság járhat a kettős minőségért


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tovább erősödnek a fogyasztók jogai 2022-ben.

„Nem leszünk többé eszköztelenek a magyar fogyasztók hátrányos megkülönböztetésével szemben, hiszen május végétől élesedik a szankcionálást megalapozó törvényi előírás. A magyar kezdeményezésre megszületett uniós irányelvnek megfelelően a hazai vásárlóknak gyatrább portékát kínáló multi akár félmilliárd forint bírságot is kaphat” – emlékeztetett Schanda Tamás. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese hozzátette: az idén megvizsgált 120 termékpár mintegy harmadánál a külföldön beszerezhető változatban több volt a hatóanyag, vagy részletesebb a tájékoztatás, mint az azonos néven, csomagolásban itthon kapható verziónál.

Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként lesz szankcionálható 2022. május 28-ától a kettős minőség. A kifejezés azt a káros jelenséget takarja, amikor egy uniós tagállamban úgy forgalmaznak valamit, hogy egy másik országban a megegyező márkanév, küllem ellenére jelentősen eltérő összetétellel vagy egyéb jellemzőkkel árusítják a csak ránézésre csereszabatos terméket.

Fogyasztóvédelmi Jog Online

Magyarország 2017-ben elsőként kezdeményezett határozott fellépést e visszás gyakorlattal szemben. A visegrádi országokkal közös erőfeszítések eredményeként született meg a kapcsolódó uniós irányelv, amelynek átültetési határideje november végével lejárt. A magyar Országgyűlés a fogyasztóvédelmi törvény ellenszavazat nélkül elfogadott módosításával már tavaly decemberben átemelte a nemzeti szabályozásba a közösségi rendelkezéseket.

A május végétől kiszabható bírság a gyártó árbevételének 5 százalékát is elérheti, multicégek esetében legfeljebb 500 millió forintos tétel lehet. A szabályozás elismeri, hogy előfordulhatnak objektív tényezőkkel indokolható, jogszerű különbségek. Az ilyen eltérések az élelmiszerekre inkább jellemzőek (pl. a szezonális és helyi összetevők miatt), azokról a vásárlót tájékoztatni kell. Az ITM és a fogyasztóvédelmi hatóság az élelmiszernek nem minősülő termékek kettős minőségét ellenőrzi. Az élelmiszerek esetében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal járhat el.

Az ITM akkreditált vegyipari laboratóriuma 120 féle háztartási-vegyipari és tisztálkodási-kozmetikai szert hasonlított össze az Ausztriában, Németországban és Olaszországban kapható termékpárjaikkal 2021-ben. A 420 különböző mintát egyebek mellett mosó- és mosogatószerekből, folttisztítókból, fehérítőkből, öblítőkből, samponokból, tusfürdőkből és folyékony szappanokból vették. A bevizsgált termékpárok mintegy harmada, negyvenegy árucikk esetében állapítottak meg kettős minőséget. Huszonkilenc külföldi szer hatóanyag-tartalma magasabb volt, mint a magyar boltokban azonos néven kapható terméké. Huszonnégy esetben több információ szerepelt az olasz, osztrák vagy német csomagoláson. Az összes ellenőrzött árucikk tizede mindkét szempontból eltérő minőségben vásárolható meg a nyugat-európai és a magyar üzletekben. Tizennégy esetben a forgalmazásban tapasztaltak kettős minőséget a szakemberek amiatt, hogy egy-egy termékcsalád jobb, nívósabb darabjait idehaza nem árusítják. A problémás termékek neve a hatósági eljárások megindításával válik közölhetővé, amire szintén 2022 májusától lesz lehetőség.

Schanda Tamás kifejtette: „A törvény elfogadásától a hatályba lépésig másfél éves felkészülési idő áll a gyártók és a forgalmazók rendelkezésére. A fogyasztóvédelem a szankcionálás megkezdéséig is nyitott a követendő gyakorlatról szóló egyeztetésekre a cégekkel. Nyártól azonban nem ismerünk pardont, a megfelelő visszatartó erő érdekében vastagon fog majd a kollégák ceruzája a bírságok kiszabásánál.”

(fogyasztovedelem.kormany.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.

2024. június 20.

Zöldül a fogyasztóvédelem

Az európai uniós jogalkotó szinte ontja azon szabálytervezeteket, jogszabályokat, amelyek bizonyos fogyasztói jogosultságok biztosítása révén egyenesen a fogyasztókat vonják be a fenntartható és körforgásos gazdálkodás megvalósításának folyamatába – írja Dr. Nagy Andrea Magdolna, a Vámosi-Nagy Ernst & Young Ügyvédi Iroda ügyvédje a vg.hu-n.