Fizetési meghagyásos eljárás: még mindig gyors és népszerű (X)

Amennyiben a fél, azaz mind a jogosult, mind pedig a kötelezett rendelkezik magyarországi kézbesítési címmel, ez a közjegyzői nemperes eljárás szinte bármilyen pénzköveteléssel kapcsolatban igénybe vehető. Évente átlagosan félmillió eljárás indul, ami nagyjából a polgári peres eljárások duplája.

Gyors befejezés, hatékony igényérvényesítés

A fizetési meghagyás kibocsátására (vagy az egyéb szükséges intézkedések megtételére, pl. visszautasítás, hiánypótlás) a közjegyzőnek 3 munkanapja van, papíralapú vagy szóbeli kérelem esetén 15 napja. 2017-ben és 2018-ban az ügyek közel 75%-ában három munkanapon belül meg is történt a kibocsátás, az ügyek 18-19%-ában pedig 15 napon belül történt meg (általában hiánypótlások, megkeresések szükségessége miatt).

2017-ben 34.382 db ellentmondást terjesztettek elő, ezzel az ügyek közel 6,6%-a alakult perré, de a kibocsátott fizetési meghagyások több, mint 93%-a jogerőre emelkedett. 2018-ban 28.285 db ellentmondás érkezett, így az ügyek 5,7%-a alakult perré, míg a meghagyások több, mint 94%-a jogerős lett. (Mivel statisztikailag a részleges ellentmondások nem elkülöníthetők, ezért a részleges ellentmondások is a perré alakulás statisztikájába kerültek. A tapasztalatok alapján ilyen ellentmondásból nincs sok, így érdemlegesen nem befolyásolja az arányokat.)

Egyre több elektronikus kérelem

A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmek túlnyomó többsége (97-98%) már azóta elektronikusan érkezik, amióta az eljárás közjegyzői hatáskörbe került. 2016 óta a papíralapon vagy szóban előterjesztett kérelmek aránya nem éri el a 2%-ot, és évről évre egyre kevesebb: 2016-ban 10.457 db, 2017-ben 9.388 db, 2018-ban pedig 7.803 db kérelem érkezett papíralapon vagy szóban. Vélhetően ebben az is szerepet játszik, hogy a MOKK rendszerében az új típusú személyi igazolványokhoz igényelhető elektronikus aláírást is használhatják a természetes személy felek, valamint a 2018-ban hatályba lépett jogszabályváltozások is jelentős hatást gyakoroltak rá.

2018. január 1-jével ugyanis több eljárási jogszabály, így az Fmhtv. is megváltozott, többek között az elektronikus iratbeadásra kötelezett személyeket meghatározó rendelkezései is. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) 11. § (3) bekezdése tavaly év eleje óta akként rendelkezik, hogy a jogi személy és az elektronikus ügyintézés és bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus ügyintézésre kötelezett egyéb személy beadványát kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő, kivéve, ha a 10. § (3) bekezdése alapján beadványához papír alapú mellékletet csatol. Az E-ügyintézési törvény 9. § (1) bekezdése alapján elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfélként eljáró gazdálkodó szervezet, állam, önkormányzat, költségvetési szerv, ügyész, jegyző, köztestület, az egyéb közigazgatási hatóság, valamint az ügyfél jogi képviselője.

Fentiek alapján tehát a gazdálkodó szervezet elektronikus iratbeadásra köteles. Az E-ügyintézési törvény 1. § 23. pontja a gazdálkodó szervezet fogalma kapcsán visszautal a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseire, így a korábbi szabályoktól eltérően az egyéni vállalkozó is elektronikus iratbeadásra kötelezett személy lett mind jogosulti, mind kötelezetti oldalon, hiába nem minősül önálló jogalanynak [Pp. 7. § (1) bek. 6. pont].

A jogszabály szövegezésének változása okán felmerül még egy eset, amely a társasházakat érintheti. A korábban hatályos Fmhtv. 11. § (3) bekezdése ahhoz rendelte az elektronikus iratbeadási kötelezettséget, hogy a fél, azaz maga a jogosult vagy a kötelezett milyen személynek minősül (jogi személy, természetes személy stb.). Mivel azonban a félre utalás eltűnt a normaszövegből, így a beadványt benyújtó személyre vonatkozik a szabály. Ebből pedig az következik, hogy bár maga a társasház önmagában továbbra sem kötelezett elektronikus útra, de ha a közös képviselője jár el, és a közös képviselő jogi személy (jellemzően betéti társaság vagy korlátolt felelősségű társaság) vagy egyéni vállalkozó, úgy ennek köszönhetően mégis elektronikus iratbeadásra lesz köteles. (A jogi képviselővel eljáró társasházaknak már a korábbi szabályok alapján is elektronikus úton kellett előterjeszteniük a beadványaikat, ez nem változott meg.)

Érdemes megjegyezni, hogy az Fmhtv. 11. § (2) bekezdése alapján elektronikus úton beadványt úgy lehet benyújtani, hogy a beadvány adatait annak benyújtója a MOKK rendszerébe beviszi és minősített elektronikus aláírással, valamint minősített időbélyegzővel látja el. Azaz a fizetési meghagyásos eljárásban nem minősül elektronikus iratbeadásnak a közjegyző hivatali tárhelyére történő iratbenyújtás vagy az elektronikus levél (e-mail), még akkor sem, ha annak a mellékletét elektronikusan aláírták.

Eredményesebb kézbesítések

A 2018. január 1-jei jogszabályváltozások sokat segítettek az eljárások eredményességén is. A Pp. 136. § (3) bekezdése – egy korábbi bírósági gyakorlatot részben új tartalommal átvéve – akként rendelkezik, hogy ha a nem természetes személy fél székhelyére a kézbesítés sikertelen, a kézbesítést a törvényes képviselő részére is meg kell kísérelni. Ha a nem természetes személy fél közhiteles nyilvántartásba bejegyzett szervezet és mind a székhelyére, mind a törvényes képviselője részére történő kézbesítés sikertelen, a bíróság értesíti a nyilvántartó hatóságot a fél részére történő kézbesítés sikertelenségéről és ennek okairól.

E szabály alapján, ha például a fizetési meghagyást a kötelezett cég székhelyén nem lehetett kézbesíteni, a közjegyző hivatalból köteles megkísérelni a kézbesítést a cég törvényes képviselőjének nevére és címére. E címen – mivel maga a címzett a törvényes képviselő mint természetes személy lesz – több jogosult átvevő is átveheti az iratot, pl. a törvényes képviselő helyettes átvevője, postai meghatalmazottja, de beállhat akár kézbesítési fikció is. Csak e, törvényes képviselőnek történő kézbesítés eredménytelensége esetén hívja fel új cím bejelentésére a közjegyző a jogosultat [Fmhtv. 24. § (2) bek.].

Szintén javít a kézbesítések eredményességén az Fmhtv. tavaly januári azon módosítása, amely szerint, ha a fizetési meghagyás postai kézbesítése a címen eredménytelen volt, a jogosult ugyanarra a címre a sikertelen postai kézbesítést követően végrehajtói kézbesítést kérhet, amivel kiküszöbölheti a postai kézbesítés esetleges hibáját. Ebben az esetben visszautasításra csak akkor kerül sor, ha e második, végrehajtó által végzett kézbesítési kísérlet is eredménytelen volt [Fmhtv. 24. § (7) bek.].

Az eljárási díjminimumok változása

2019. augusztus 9-ei hatálybalépéssel a Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény több helyen módosította az eljárásban alkalmazandó eljárási díjak minimum összegét. Az változatlan, hogy a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztéséért a díjalap 3%-át, a biztosítási intézkedés elrendelése iránti kérelem, a végrehajtási kérelem előterjesztéséért, valamint a részletekben való teljesítés, fizetésre halasztás iránt kezdeményezett eljárásban a díjalap 1%-át kell megfizetni, azonban valamennyi kérelem esetén az eljárási díj minimuma már 8.000 Ft. Végrehajtási eljárásban pedig, ha a végrehajtást kérő ugyanazon fizetési meghagyás alapján, ugyanannak a követelésnek a végrehajtását több, egyetemlegesen kötelezett adóssal szemben egyidejűleg kéri, csak az egyik adóssal szemben előterjesztett végrehajtási kérelemre kell megfizetni a végrehajtási díjat, a további adóssal szemben előterjesztett végrehajtható okirat kiállítási kérelemre 8.000 Ft díjat kell adósonként megfizetni.

Kapcsolódó cikkek:


Út az alakuló ülésig
2019. október 18.

Út az alakuló ülésig

Az önkormányzati választások befejeztével kialakultak az új képviselő-testületek, kiderültek az új polgármesterek. Cikkünkben most az eredmény megállapítása és az új testületalakuló ülése közti időszakot mutatjuk be részletesebben.

Az igazságszolgáltatás függetlensége
2019. október 16.

Az igazságszolgáltatás függetlensége

Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózata (ENCJ) 2019-ben harmadik alkalommal készített nemzetközi felmérést a bírói függetlenségről az európai bírák és ügyvédek körében, amelyben elsősorban az elmúlt két év változásaira fókuszált. Az Országos Bírói Tanács korábban nem vett részt a felmérésben, azonban most először magyar bírák is kitölthették a kérdőívet.

III. Wolters Kluwer Versenyjogi Konferencia – Ahol mindenki győztes
2019. október 15.

Idén november 19-én a Wolters Kluwer Hungary Kft. a Magyar Versenyjogi Egyesülettel közösen immáron harmadik alkalommal rendezi meg versenyjogi tematikájú tanácskozását. A Hilton Budapest City Hotelbe ebben az évben is sok szeretettel várjuk a vállalati jogtanácsosokat, ügyvédeket, illetve a jogterülettel munkájuk során egyéb úton kapcsolatba kerülő szakembereket.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét
2019. október 14.

Kedvezményes lakásáfa és az ügyvédi letét

Amennyiben a lakóingatlan építéséhez kapcsolódó előlegfizetés és annak kézhezvétele 2020. január 1-jét követően történik, arra még a kedvezményes 5%-os áfakulcsot kell alkalmazni, kivéve akkor, ha az előleget ügyvédi letétbe helyezik.