Nagy-Britannia nem adhatja ki a WikiLeaks alapítóját az Egyesült Államoknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem jogerős hétfői végzésében a londoni bíróság úgy döntött, hogy Julian Assange-t nem kaphatják meg az amerikai hatóságok.

A WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen az amerikai hatóságok a brit kormányhoz benyújtott kiadatási kérelemben 18 vádpontot fogalmaztak meg. Ezek közül 17 kémkedéssel, egy pedig számítógépes rendszerek feltörésével vádolja Assange-t.

Az ausztrál állampolgárságú, 49 éves Julian Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer titkos amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét átadta médiapartnereinek.

6 év vagy 175

A londoni központi büntetőbíróság azonban hétfőn kihirdetett határozatában kimondta, hogy Julian Assange nem adható ki az amerikai hatóságoknak, elsősorban azért, mert reális annak a kockázata, hogy Assange az amerikai vizsgálati fogságban öngyilkosságot követ el. A végzés szerint az amerikai kérvény alapján, szigorúan jogi szempontból elrendelhető lenne Assange kiadatása.

Mindazonáltal depressziós, a jövőjétől rettegő emberről van szó, és a teljes elszigeteltség körülményei közepette, a jelenlegi angliai vizsgálati fogságának helyszínén foganatosított kockázatcsökkentő intézkedések nélkül nem garantálható, hogy Assange nem vet véget életének – áll a londoni bíróság hétfői végzésében.

Védői szerint a WikiLeaks-portál alapítóját az Egyesült Államokban akár 175 év börtönre is ítélhetik. Az amerikai hatóságok ugyanakkor jelezték, hogy Assange-nak kiadatása és elítélése esetén nagy valószínűséggel 4-6 évet kellene rács mögött töltenie.

Az Egyesült Államoknak 14 napja van a fellebbezés benyújtására, és az amerikai kormány már korábban közölte, hogy a kiadatás megtagadása esetén ezt meg is teszi.

Nem Svédországon keresztül szerzik meg

Julian Assange hét évet töltött Ecuador londoni nagykövetségén az ecuadori kormány által nyújtott diplomáciai menedék védelme alatt. Két éve azonban – az ecuadori nagykövet engedélyével – a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

Assange eredetileg azért menekült a nagykövetségre, mert a svéd kormány is körözte őt Svédországban elkövetett szexuális bűncselekmények vádjával, bár a svéd ügyészség a vizsgálatot már évekkel ezelőtt beszüntette és 2019-ben visszavonta Assange nemzetközi körözését.

Julian Assange és ügyvédei attól tartottak, hogy ha Nagy-Britannia átadja Assange-t Svédországnak, a svéd kormány kiadhatja őt az Egyesült Államoknak. Az amerikai hatóságok azonban közvetlenül a brit kormányhoz is eljuttatták a kiadatási kérelmet.

A tavaly februárban kezdődött kiadatási eljárásban az amerikai kormány jogi képviselője kifejtette, hogy az amerikai diplomáciai okmányok szerkesztetlen közzétételével Assange tudatosan sodort súlyos veszélybe olyan emberi jogi és ellenzéki aktivistákat, valamint újságírókat, akik elnyomó rezsimek vezette országokban élnek és tevékenykednek, vagy terrorszervezetekről gyűjtöttek adatokat.

Az amerikai kormány jogi képviselője szerint nem lehet a szólásszabadsághoz fűződő joggal igazolni mások életének és személyi biztonságának közvetlen veszélyeztetését.

Jogi szakértők egyöntetű véleménye szerint Assange kiadatási ügye a fellebbezési eljárások miatt jó eséllyel évekig elhúzódik.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 15.

Rekordbírsággal majdnem 400 millió forintra büntette a GVH a Bookingot

Nem teljesítette maradéktalanul a korábbi jogsértések megszüntetését előíró kötelezettségeit a Booking, továbbra is alkalmazta jogsértő kommunikációs gyakorlatát, illetve a fogyasztók pszichés befolyásolását is. A nemzeti versenyhatóság a feltárt jogsértések miatt 382,5 millió forintra bírságolta a vállalkozást. Ez minden idők legmagasabb, utóvizsgálatban kiszabott GVH-bírsága. A döntés azt jelzi, hogy a GVH kiemelten védi a magyar családokat, illetve a turisztikai ágazatot – írták.