Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Nagyobb hangsúlyt kapnak az áldozatok jogai
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés átültette a hazai jogba az Európai Uniónak az áldozatok jogairól szóló irányelvét.
Kiteljesedett a magyar áldozatsegítés rendszere azzal, hogy az Országgyűlés átültette a hazai jogba az Európai Uniónak az áldozatok jogairól szóló irányelvét; az új rendszer nagyobb hangsúlyt helyez az áldozatok igényeire, és a korábbinál részletesebb szabályokat állapít meg – mondta Szeiberling Tamás, az áldozatsegítő szolgálat szakmai felügyeletéért felelős Igazságügyi Hivatal főigazgatója.
A főigazgató emlékeztetett arra: felmérések szerint a szabálysértések, bűncselekmények áldozatainak egyharmada nem tud senkire támaszkodni az átélt trauma feldolgozásában, az ő szempontjukból a legfontosabb, hogy legyen olyan szervezet, amely kifejezetten az ő segítésükre tevékenykedik, segít feldolgozni a lelki sérülést, és anyagi támogatást is nyújt.
Magyarországon régóta működik az áldozatsegítés informális rendszere, többi között a Belügyminisztérium, a rendőrség és civilek foglalkoztak áldozatok segítésével. 2006. január 1-jén jött létre állami szervezetként az Áldozatsegítő Szolgálat, és jogszabály az Igazságügyi Minisztérium feladatává teszi az áldozatsegítés hazai rendszerének működtetését.
Amikor állami szintre emelték a hazai áldozatsegítés rendszerét, a szolgálat tájékoztatási rendszert működtetett és pénzbeli támogatásokat nyújtott, de alapvetően „hatósági jellegű” segítséget, az áldozatoknak azonban ezek mellett szükségük lenne segítségre a bűncselekmény lelki feldolgozásához, és arra, hogy ne csak hivatali munkaidőben érhessék el a szolgálatot – mondta a főigazgató.
Hozzátette: a múlt héten elfogadott reformcsomag a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az áldozatok igényeire, például új szolgáltatásként bevezeti az érzelmi támogatásnyújtást, minden áldozatnak fel kell mérni az egyéni szükségleteit, továbbá a törvényben is nevesíti annak a 0-24 órában működő ingyenes áldozatsegítő vonalnak (06 80 225 225) a feladatait, amelyet az Igazságügyi Hivatal jelenleg még nem kötelező feladatként működtet.
Szeiberling Tamás hangsúlyozta: a jogszabály-módosítások növelik az áldozatok biztonságérzetét. A jelenlegi büntetőeljárások túlságosan elkövető-orientáltak, „megfeledkeznek az áldozatról”, aki ellen elkövették a bűncselekményt – mondta. Az áldozat jelenleg csupán tanúként szerepel az eljárásban, jóval kevesebb joggal és védelemmel, mint amennyi az elkövetőt megilleti, azonban az új szabályokkal ez megváltozik – tette hozzá.
Fontos büntetőeljárási újításnak nevezte, hogy a sértettet tájékoztatni kell arról, ha az elkövetőt szabadon engedték vagy megszökött. A sértettel folytatott kommunikáció ezenkívül is nagyobb hangsúlyt kap. Bevezeti a büntetőeljárási törvény a „különleges bánásmódot igénylő sértett” fogalmát, akinél különleges odafigyeléssel kell eljárni, például törekednie kell a nyomozó hatóságnak és a bíróságnak is arra, hogy szükségtelenül ne találkozzon a sértett és a gyanúsított, illetve vádlott, és így csökkentsék a sértettet érő stressz esélyét. Minden 18 év alatti sértett különleges bánásmódot igénylőnek minősül majd.
Az úgynevezett „érzékeny sértetteket” speciálisan kialakított meghallgatókban kell kihallgatni, ahol biztosíthatóak a nyugodt körülmények. A 18 év alatti gyermekek kihallgatását pedig videokamerával rögzíteni kell, hogy utána már a felvétel szolgálhasson bizonyítékként, és ne legyen szükség a gyermek újabb és újabb kihallgatására.
|
HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven |
|---|
|
Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető. |
További változás, hogy kiterjesztik az állami segítségnyújtást a büntetőeljárás teljes szakaszára. Korábban ugyanis az áldozatok kizárólag a bírósági eljárás során vehették igénybe az állami segítséget, a pártfogó ügyvédi képviseletet, holott már a nyomozati szakban kell tanúvallomást tenniük, részt kell venniük szembesítésen, felismerésre bemutatáson. Korábban ezeken nem volt lehetőségük igénybe venni a pártfogó ügyvédet, hogy az jogi tanácsot adjon – magyarázta a főigazgató.
A törvény egyik újdonsága az is, hogy a bíróságokon úgynevezett tanúgondozók dolgoznak majd, akik a tanúként beidézett áldozatokat segítik információkkal. Szintén új lehetőség az áldozatoknak, hogy a külföldön történt bűncselekmények esetén is lehet majd itthon feljelentést tenni, amelyet az ügyészség továbbít az adott államhoz. Eddig az ilyen feljelentéseket joghatóság hiányában elutasították.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
Szeiberling Tamás elmondta azt is, hogy évről évre többen, tavaly már 30 ezren vették igénybe az áldozatsegítő szolgálatot, és ebből egyre többen – tavaly 14 ezren – jelentkeznek az Igazságügyi Hivatal által működtetett áldozatsegítő vonalon, ahol tájékoztatást kaphatnak, hogy hol, milyen szervezet, intézmény milyen segítséget tud nyújtani.
Az államnak alapvető feladata, hogy az állampolgárokat megóvja a bűncselekmények elkövetésétől, ha viszont megtörtént a bűncselekmény, akkor alapvető kötelezettsége az áldozatok segítése. Amíg korábban a büntetőeljárásban az áldozatoknak az volt a szerepük, hogy a hatóságok munkáját segítsék, a most elfogadott jogszabályok többletjogosítványokat biztosítsanak nekik – mondta a főigazgató.
(MTI)