Nagyobb hangsúlyt kapnak az áldozatok jogai


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés átültette a hazai jogba az Európai Uniónak az áldozatok jogairól szóló irányelvét.


Kiteljesedett a magyar áldozatsegítés rendszere azzal, hogy az Országgyűlés átültette a hazai jogba az Európai Uniónak az áldozatok jogairól szóló irányelvét; az új rendszer nagyobb hangsúlyt helyez az áldozatok igényeire, és a korábbinál részletesebb szabályokat állapít meg – mondta Szeiberling Tamás, az áldozatsegítő szolgálat szakmai felügyeletéért felelős Igazságügyi Hivatal főigazgatója.

A főigazgató emlékeztetett arra: felmérések szerint a szabálysértések, bűncselekmények áldozatainak egyharmada nem tud senkire támaszkodni az átélt trauma feldolgozásában, az ő szempontjukból a legfontosabb, hogy legyen olyan szervezet, amely kifejezetten az ő segítésükre tevékenykedik, segít feldolgozni a lelki sérülést, és anyagi támogatást is nyújt.

Magyarországon régóta működik az áldozatsegítés informális rendszere, többi között a Belügyminisztérium, a rendőrség és civilek foglalkoztak áldozatok segítésével. 2006. január 1-jén jött létre állami szervezetként az Áldozatsegítő Szolgálat, és jogszabály az Igazságügyi Minisztérium feladatává teszi az áldozatsegítés hazai rendszerének működtetését.

Amikor állami szintre emelték a hazai áldozatsegítés rendszerét, a szolgálat tájékoztatási rendszert működtetett és pénzbeli támogatásokat nyújtott, de alapvetően „hatósági jellegű” segítséget, az áldozatoknak azonban ezek mellett szükségük lenne segítségre a bűncselekmény lelki feldolgozásához, és arra, hogy ne csak hivatali munkaidőben érhessék el a szolgálatot – mondta a főigazgató.

Hozzátette: a múlt héten elfogadott reformcsomag a korábbinál nagyobb hangsúlyt helyez az áldozatok igényeire, például új szolgáltatásként bevezeti az érzelmi támogatásnyújtást, minden áldozatnak fel kell mérni az egyéni szükségleteit, továbbá a törvényben is nevesíti annak a 0-24 órában működő ingyenes áldozatsegítő vonalnak (06 80 225 225) a feladatait, amelyet az Igazságügyi Hivatal jelenleg még nem kötelező feladatként működtet.

Szeiberling Tamás hangsúlyozta: a jogszabály-módosítások növelik az áldozatok biztonságérzetét. A jelenlegi büntetőeljárások túlságosan elkövető-orientáltak, „megfeledkeznek az áldozatról”, aki ellen elkövették a bűncselekményt – mondta. Az áldozat jelenleg csupán tanúként szerepel az eljárásban, jóval kevesebb joggal és védelemmel, mint amennyi az elkövetőt megilleti, azonban az új szabályokkal ez megváltozik – tette hozzá.

Fontos büntetőeljárási újításnak nevezte, hogy a sértettet tájékoztatni kell arról, ha az elkövetőt szabadon engedték vagy megszökött. A sértettel folytatott kommunikáció ezenkívül is nagyobb hangsúlyt kap. Bevezeti a büntetőeljárási törvény a „különleges bánásmódot igénylő sértett” fogalmát, akinél különleges odafigyeléssel kell eljárni, például törekednie kell a nyomozó hatóságnak és a bíróságnak is arra, hogy szükségtelenül ne találkozzon a sértett és a gyanúsított, illetve vádlott, és így csökkentsék a sértettet érő stressz esélyét. Minden 18 év alatti sértett különleges bánásmódot igénylőnek minősül majd.
    Az úgynevezett „érzékeny sértetteket” speciálisan kialakított meghallgatókban kell kihallgatni, ahol biztosíthatóak a nyugodt körülmények. A 18 év alatti gyermekek kihallgatását pedig videokamerával rögzíteni kell, hogy utána már a felvétel szolgálhasson bizonyítékként, és ne legyen szükség a gyermek újabb és újabb kihallgatására.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

További változás, hogy kiterjesztik az állami segítségnyújtást a büntetőeljárás teljes szakaszára. Korábban ugyanis az áldozatok kizárólag a bírósági eljárás során vehették igénybe az állami segítséget, a pártfogó ügyvédi képviseletet, holott már a nyomozati szakban kell tanúvallomást tenniük, részt kell venniük szembesítésen, felismerésre bemutatáson. Korábban ezeken nem volt lehetőségük igénybe venni a pártfogó ügyvédet, hogy az jogi tanácsot adjon – magyarázta a főigazgató.

A törvény egyik újdonsága az is, hogy a bíróságokon úgynevezett tanúgondozók dolgoznak majd, akik a tanúként beidézett áldozatokat segítik információkkal. Szintén új lehetőség az áldozatoknak, hogy a külföldön történt bűncselekmények esetén is lehet majd itthon feljelentést tenni, amelyet az ügyészség továbbít az adott államhoz. Eddig az ilyen feljelentéseket joghatóság hiányában elutasították.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

Szeiberling Tamás elmondta azt is, hogy évről évre többen, tavaly már 30 ezren vették igénybe az áldozatsegítő szolgálatot, és ebből egyre többen – tavaly 14 ezren – jelentkeznek az Igazságügyi Hivatal által működtetett áldozatsegítő vonalon, ahol tájékoztatást kaphatnak, hogy hol, milyen szervezet, intézmény milyen segítséget tud nyújtani.

Az államnak alapvető feladata, hogy az állampolgárokat megóvja a bűncselekmények elkövetésétől, ha viszont megtörtént a bűncselekmény, akkor alapvető kötelezettsége az áldozatok segítése. Amíg korábban a büntetőeljárásban az áldozatoknak az volt a szerepük, hogy a hatóságok munkáját segítsék, a most elfogadott jogszabályok többletjogosítványokat biztosítsanak nekik – mondta a főigazgató.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 5.

Többször is megsértette a klasszifikációs rendelkezéseket a TV2

Újabb televíziós műsorok készítéséhez járul hozzá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa. A testület ugyanakkor a december 3-i ülésén két eljárásban is megbírságolta a TV2 Zrt.-t, és több médiaszolgáltatóval szemben is vizsgálatot indított – közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön.

2024. december 5.

Az áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium egyik legfontosabb feladata

Az áldozatsegítés az Igazságügyi Minisztérium (IM) egyik legfontosabb feladata; a büntetőeljárás hagyományosan az elkövetők felkutatására és megbüntetésére koncentrál, de az is fontos, hogy a bűncselekmények áldozatai kapjanak segítséget az államtól – erről beszélt Tuzson Bence igazságügyi miniszter az Igazságügyi Minisztérium évzáró áldozatsegítési konferenciáján Budapesten, csütörtökön.