Nagyot lépett a Kúria devizahitel-ügyben
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hét alapkérdést feltéve jogegységi döntést kezdeményezett a deviza alapú hitelezésről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
Jogegységi eljárást kezdeményezett a devizahitelek érvényességének bírói gyakorlatban felmerült elvi kérdéseiről Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője.
A deviza alapú kölcsönszerződések több százezres száma, a bennük megtestesülő tartozás nagyságrendje, a nem teljesítő adósok egyre növekvő aránya, a szerződések érvényességét vitató perek számának emelkedése már társadalmi méretű problémát jelent. Az ügyek gyors és lehetőség szerint egységes szempontok szerinti elbírálásához fűződő kiemelkedő társadalmi és igazságszolgáltatási érdek azt indokolja, hogy a Kúria állást foglaljon az e perekben felmerült elvi kérdésekről – indokolja kezdeményezését Wellmann György a Kúria honlapján.
| Jogszabályváltozások 2014 |
|
Átfogó, a legfrissebb változásokat bemutató, ingyenes konferenciát rendezünk az ügyvédi hivatásrend tagjai számára a legnagyobb érdeklődésre számot tartó területek változásait ismertetve.
Program:
- 9:30-9:40 Megnyitó Dr. Réti László, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke
- 9:40-11:00 Az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódó jogalkotás előadó: Dr. Gárdos Péter ügyvéd, Gárdos – Füredi – Mosonyi-Tomori Ügyvédi Iroda
- 11:15-12:00 A Közbeszerzést érintő változások 2013/2014 előadó: Dr. Kovács László, Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, Közbeszerzés-stratégiai és Tájékoztatási Főosztály, főosztályvezető-helyettes
- 12:00-13:00 Adóváltozások 2014 előadó: Dr. Varga Árpád, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, elnökhelyettes
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés és regisztráció itt
|
| |
A kollégiumvezető hét legfontosabb, tisztázandó kérdése a devizahitelek, a deviza alapú fogyasztási kölcsönszerződések és fogyasztói lízingszerződések körében a következő.
- Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?
- A deviza alapú kölcsön konstrukciója alapján megkötött szerződések érvényes vagy érvénytelen szerződések-e (vagyis ütköznek-e jogszabályba, nyilvánvalóan jóerkölcsbe, tisztességtelen szerződések- e, uzsorás szerződések-e, illetve szenvednek-e akarati hibában, vagyis színleltek-e, illetve megtévesztés, tévedés folytán kötött szerződések- e)?
- A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
- Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?
- Amennyiben a deviza alapú kölcsönszerződések bármely okból érvénytelenek, az érvénytelenség törvényi jogkövetkezményei (érvényessé nyilvánítás, eredeti állapot helyreállítása, hatályossá nyilvánítás) közül a bíróság bármelyiket alkalmazhatja-e, illetve melyik jogkövetkezményt mikor indokolt alkalmaznia?
- Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?
- Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?
