Nagyot lépnek a digitális ügyintézés felé a bíróságok

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Már 2016-tól sokkal több ügyben elektronikusan kell kapcsolatot tartaniuk a felekkel a bíróságoknak – erről szól a Pp. frissen beterjesztett módosítása. A távmeghallgatás lehetőségei is érdemben bővülnek.

A kormány szükségesnek tartja a kötelező elektronikus kapcsolattartás infrastrukturális feltételeinek a bíróságok által 2015. december 31-ig történő megteremtését, ezért javaslatot tesz az Országgyűlésnek a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítására – olvasható a „polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény, valamint egyéb eljárásjogi és igazságügyi tárgyú törvények módosításáról” címet viselő, a kormány által az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslat indokolásában.

A kormány döntésének megfelelő szabályozás kialakítását a 650/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 31. cikke szerinti megfeleltetési nemperes eljárásról, valamint egyes igazságügyi tárgyú törvénymódosításokról szóló 2015. évi LXXI. törvény 18. §-a tartalmazza, amely törvényben meghatározott esetekben – egyebek mellett, ha a fél jogi képviselővel jár el, ha a fél gazdálkodó szervezet – 2016. január 1. napját követően kötelezővé teszi az elektronikus kapcsolattartást a polgári perekben.

A Pp. XXVIII. fejezete már most is számos, az elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó előírást tartalmaz; a kabinet javaslata ezeket pontosítja és bővíti. A szükséges rendelkezéseket azon technikai sajátosságból kiindulva rögzíti, hogy a kézbesítési rendszer igénybevételéhez szükséges teljes körű azonosítást biztosító Ügyfélkapu természetes személyekhez kötődik; a javaslat nevesíti azokat a kivételeket, amikor a kötelező elektronikus kapcsolattartás hatálya alá tartozó alanyok tekintetében is papír alapú lehet a kapcsolattartás.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek
Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is. Időpont: 2015. november 3. Részletes program és jelentkezés >>

A javaslat meghatározza többek között az elektronikus kézbesítési vélelem megdöntésének feltételeit, az elektronikus kapcsolattartás megszegésének jogkövetkezményét, az okiratok digitálissá történő átalakításának és megőrzésének szabályait. Előírja továbbá, hogy amennyiben a képviselet ellátására több személy is jogosul t, hogyan lehet a bírósággal elektronikus úton kapcsolatot tartani, valamint rögzíti a kézbesítési rendszer működőképességének biztosítása érdekében a nagy méretű elektronikus beadványok részletekben való beküldésének szabályait.

A törvényjavaslat ezen túl megteremti a távmeghallgatás szabályait a Pp.-ben a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény szabályaihoz hasonlóan, a bírósági jó gyakorlatok figyelembe vételével, és jogszabályi rögzítésével. Ez lehetővé teszi a felek, tanúk, szakértők meghallgatásának, kihallgatásának lefolytatását –megkeresett bíróság közbeiktatása nélkül – akkor is, ha a félnek, a tanúnak vagy a szakértőnek a tárgyalás kitűzött helyszínén való megjelenésére nincs módja – olvasható a törvényjavaslat általános indokolásában.

---