Nagyot nőttek a szerzői jogdíj-bevételek a világban
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jelentős mértékben, 6,2 százalékkal 9,6 milliárd euróra nőttek a szerzői jogdíjból befolyó összegek a világban 2017-ben az előző évhez képest. A digitális bevételek először lépték túl az egymilliárd eurót.
A tavalyi egymás után az ötödik év volt, amikor globálisan nőttek az alkotók bevételei és első alkalommal valamennyi kategóriában – olvasható az Alkotói és Zeneszerzői Egyesületek Nemzetközi Szövetsége (CISAC) csütörtökön közzétett jelentésében.
A www.cisac.org-on olvasható kutatási eredmény a zene, az audiovizuális és vizuális művészetek, a színház és az irodalom terén alkotók szerzőijogdíj-bevételeit mérte fel.
Továbbra is a zene a legjövedelmezőbb művészeti a szerzők számára, ebben a szektorban 8,34 milliárd euróra nőttek a szerzőijog-bevételek, ami 6 százalékos emelkedés. Az audiovizuális területen 611 millió, az irodalomban, 227 millió euró összeg folyt be 2017-ben az alkotóknak, a vizuális művészetekben tevékenykedők 19 százalékos emelkedéssel 208 milliót tehettek zsebre, a színházi világban működők 196 milliót.
Mint írták, a digitális felhasználásokból származó bevételek 24 százalékkal 1,27 milliárd euróra emelkedtek 2016-hoz viszonyítva, öt év alatt ez a jogdíjfajta csaknem a háromszorosára nőtt, ugyanakkor részesedése a teljes összegből még mindig viszonylag alacsony, 13 százalék. Ezen belül a zene digitális felhasználása 1,24 milliárd euró jogdíjat eredményezett.
A jelentést magyarul ismertető dalszerzo.hu kiemeli, hogy a CISAC vezetői üdvözlik az Európai Parlament szeptemberi döntését az új szerzői jogi irányelvről, amely biztosíthatja, hogy az interneten elérhető zenék, filmek és más művek alkotói tisztességes bevételhez juthassanak műveik felhasználásából.
„Az Európai Parlament döntése után büszke voltam, hogy európai vagyok, de most az erőfeszítések megduplázására van szükség. Biztosítani kell, hogy az európai országokban rendben végigmenjen a jogalkotási folyamat, és fontos precedenst teremthessünk, amire Európán kívül is lehet hivatkozni. Ezt üzenjük a világnak: ha Európa négy év vita után úgy döntött, hogy megoldja az értéktranszfer problémáját, akkor itt az idő, hogy más kormányok is felébredjenek és kövessék a példát” – idézik Jean-Michel Jarre világhírű francia zenészt-t, a CISAC elnökét.
A CISAC éves jelentéseiben rendszeresen közölnek esettanulmányokat, egyes országok adatait, trendjeit külön megvizsgálják. Idén Magyarország is ezek közé került. A 13 milliárd forint, vagyis 43 millió euró éves szerzői jogdíj (ami csak a zenei, irodalmi és audiovizuális szerzői jogdíjakat tartalmazza) 3,6 százalékkal magasabb a 2016-osnál.
A hazai jogkezelő, az Artisjus a top 10-ben van a GDP-arányos jogdíjbeszedésben, a hetedik helyen, a GDP 0,035 százalékával. A jelentés kiemeli, hogy Magyarországon a magánmásolási díj aránya és fontossága a globális átlagnál jóval nagyobb. Ugyanakkor a digitális kihívások kapcsán kitér arra, hogy hazánkban e terület aránya jóval alacsonyabb a globálisnál, 2,2 százalék. Ennek fő oka, hogy a nemzetközi repertoárt nem itt, hanem közvetlenül jogosították a digitális szolgáltatóknál a nagy jogkezelők.
(MTI)
