NAIH: jogot sértett a Privát Kopó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Privát Kopó online bűnügyi magazin  jogellenesen hozta nyilvánosságra Kiss László bűnügyi személyes adatait – olvasható a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) határozatában.


A Hatóság felszólította a magazin főszerkesztőjét, hogy a  határozat kézhez vételétől számított 30 napon belül törölje a fent megjelölt cikkeket a www.privakopo.hu honlapról.  

A döntés ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, de a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz címzett, azonban a Hatósághoz benyújtandó keresettel lehet kérni annak bírósági felülvizsgálatát. 

 

A hatóság indoklásában kiemelte, hogy Kiss László az elkövetés időpontjában nem volt közéleti szereplő, minthogy a határozatban korábban már említett közéleti tisztségei közül egyet sem töltött be, illetve az eljárás tárgyát képező médiatartalmak nem tekinthetőek a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatásnak, hiszen a bűncselekmény és ítélethozatal is évtizedekkel ezelőtt történt. A teljes indoklás elolvasható a hatóság honlapján közzétett határozatban.


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.