Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A továbbiakban a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) csak az Alstom-ügyben nyomoz, a Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter feljelentésében érintett többi ügyet elkülönítették ettől, és azokban a Fővárosi Főügyészség jár el – közölte Keresztes Imre, a KNYF vezetője
A főügyész közleményében felidézte: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a 4-es metró szerződéseivel kapcsolatban több bűncselekmény miatt tett feljelentést a Legfőbb Ügyészségen.
Lázár János azt követően tett feljelentést, hogy az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) megállapította, a 4-es metró építése során kiemelkedő súlyú szabálytalanságokat és hibákat követtek el, többszörösen felmerül az Európai Unió „pénzügyi érdekeinek megsértésének, a hűtlen kezelésnek, a csalásnak, a jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének, a közbeszerzési és koncessziós eljárásban történt versenyt korlátozó megállapodásnak, a vesztegetésnek, a sikkasztásnak, az adócsalásnak, a befolyással üzérkedésnek, a számvitel rendjének megsértésének, valamint a köz- és magánokirat hamisításnak a gyanúja”. A vizsgálat szerint a projekt során megvalósított szabálytalanságok becsült pénzügyi összhatása mintegy 167 milliárd forint.
A Lázár János által tett feljelentést a Legfőbb Ügyészség a Központi Nyomozó Főügyészségre továbbították.
A Központi Nyomozó Főügyészség a feljelentés alapján január 23-án hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt nyomozást rendelt el, majd az iratok áttanulmányozása után az Alstom cég szerződéseire vonatkozó nyomozást elkülönítette, és a feljelentéssel érintett többi ügyben elrendelt nyomozást áttette a Fővárosi Főügyészségre – közölte Keresztes Imre.
A KNYF ugyanis 2016 szeptembere óta már nyomoz a M2 és M4 metróvonalakra beszerzett Alstom-metrókocsik ügyében, ezt a nyomozást eredetileg a Nemzeti Nyomozó Iroda indította 2011 januárjában. A továbbiakban tehát a KNYF együtt vizsgálja a 2011-ben indult ügyet és a Lázár János által tett feljelentés Alstom-kocsik beszerzésére vonatkozó részét, a nyomozás vezető beosztású hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt folyik.
Ebben az ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség már több személyt gyanúsítottként hallgatott ki 2016 októberében, a nyomozás határideje április 3-a – tette hozzá a főügyész.
(MTI)
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
A geopolitikai kihívások miatt az emberek nagyobb része érzi úgy, hogy érdemes elmenni szavazni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
