Négy és fél év gyilkossági kísérlet miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen négy és fél év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla szerdán egy szentesi nőt, aki megpróbálta megölni idős, magatehetetlen élettársát.

A táblabíróság a 63 éves vádlottat védekezésre képtelen személy sérelmére, előre kitervelten, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Döntésével helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletének a büntetésre vonatkozó részét.

A nő és élettársa több mint tíz éve éltek egy szentesi ingatlanban. A 75 éves férfi hosszú ideje súlyos betegségekben szenvedett, a bal oldalára teljesen lebénult, ágyhoz kötve, állandó gondozásra szorulva élt, folyamatosan véralvadásgátló kezelésben részesült.

A nő kilátástalannak érezte helyzetüket, ezért 2016. december 12-én elhatározta, hogy véget vet szenvedéseiknek.

Előbb könyveket öntött le gázolajjal és kinyitotta a gázpalackot, így próbált meg tüzet gyújtani, de csak kisebb károkat okozott. Másnap reggel egy pengével átvágta a félálomban lévő férfi bal csuklójának ereit, majd a saját csuklóját is megpróbálta megvágni. A vérző férfira egy gondozásában segédkező ismerősük talált rá, ő hívott mentőt.

A vádlott csak könnyebben sérült meg, a férfi azonban a nagy vérveszteség miatt közvetlen életveszélyes állapotba került. Az asszony szerint élettársa egyetértett a ház felgyújtásával, tanácsokat is adott hozzá, és beleegyezett abba, hogy végezzenek magukkal. Az idős férfi ezt tagadta, amit a gondozásában segédkező ismerős is megerősített.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.