Perindítási viszontagságok

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. szeptember 26.
Címkék: , ,
Rovat: ,
Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is. A szigor előreláthatóan az alternatív vitarendezési formák felé tereli majd a vitázó feleket – véli a Jalsovszky ügyvédi Iroda.

Az idén január 1-től hatályba lépett új polgári perrendtartás („új Pp.”) teljesen új alapokra helyezte a polgári perek menetét. Így például bevezette az osztott perszerkezetet, amely szerint a feleknek már az előkészítő, perfelvételi szakban fel kell fedniük valamennyi ütőkártyájukat. Fontos újítása az új Pp.-nek az is, hogy leszűkültek azok az esetkörök, amikor a felek a Kúriától kérhetik az ítéletek felülvizsgálatát.

Rendkívül megnehezítette az új Pp. a perek elindítását, azaz az ún. keresetlevél beadását is. Az elmúlt hónapok szakmai tapasztalatai szerint a bíróságok az ügyvédek által beadott keresetleveleket nagy számban dobják vissza. A visszautasítások néha formai, néha érdemi okokra vezethetők vissza.

Elveszve a formaságok útvesztőjében

Barta Péter, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint bosszantó visszautasítási ok, amikor a bíróság valamely – akár a jogszabályban tételesen leírt, akár abból csak közvetetten következő – apró formalitás miatt utasítja el a keresetet. Így került visszautasításra keresetlevél például azért, mert nem tartalmazta szövegszerűen a „Bevezető Rész”, „Érdemi Rész”, és „Zárórész” alcímeket. Kicsit abszurdnak hat talán, de amiatt is utasítottak vissza keresetlevelet, mert a felperes nem jelölte meg egy telefonszám nemzetközi előhívóját.

A formai követelmények ráadásul sokszor nem logikusak és nem is életszerűek. Egy jogi személy felperesnek a keresetlevélben cégkivonattal kell például igazolnia azt, hogy jogképes – ami fölöslegesnek tűnik, hiszen ez a tény a közhiteles cégnyilvántartásból bárki számára nyilvánvaló. A gyakorlat szerint nem elég továbbá, ha az ügyvéd a keresetlevélhez csak egyszerűen csatolja a meghatalmazását – az új szabályok szerint Ádámig és Éváig felmenően kell tudni már a keresetlevélben bizonyítani, hogy a meghatalmazás jogszerűen került kiadásra.

Pontosan kell tudni, mit kérünk

A régi eljárási szabályok alapján elegendő volt körülírni a jogsérelmet a keresetlevélben, nem kellett a konkrét jogszabályhelyet is megjelölni hozzá. Az új Pp. alapján azonban az ügyvéddel eljáró félnek pontosan meg kell jelölnie azt a jogot (jogszabályhelyet) a keresetlevélben, amelyet érvényesíteni kíván a másik féllel szemben. Ha ezt nem tünteti fel, a bíróság azonnal visszautasítja a keresetlevelét. Sokszor azonban még a per vége felé sem egyértelmű, hogy egy adott sérelmet kártérítésként, kártalanításként vagy jogalap nélkül gazdagodásként kell-e értelmezni. Szintén nem magától értetődő, hogy a szerződő félnek milyen joga sérül egy-egy olyan szerződéses rendelkezés megszegésekor, amelyet a jogszabályok kifejezetten nem nevesítenek. Ha viszont az ügyvéd a „valamelyik csak bejön” elv alapján több jogszabályhelyet jelöl meg a keresetben, úgy mindegyik feltételezett jogszabálysértés vonatkozásában külön-külön elő kell terjesztenie a tényállításokat, bizonyítékokat és a jogi érvelést, amely rendkívül felduzzasztja a keresetlevelet és amely, egyszersmind, a per elhúzódásához vezethet.

Nem következmények nélkül

Mint minden hibának, a keresetlevél nem megfelelő beadásának is számos, esetenként kisebb, máskor súlyosabb következménye lehet. Míg egy visszautasítást követően a keresetlevél – már helyes formai és érdemi tartalommal – újonnan beadható, egy ilyen ismételt beadás többletilleték-teherrel jár. Ezen felül az ügyvéd és az ügyfele közötti bizalomvesztéssel is járhat, ha az ügyvéd „még egy ilyen egyszerű feladatot sem tud jól megoldani”.

Hova vezet az út?

Nyilvánvaló a kérdés: jó-e egy olyan peres eljárási rendszer, ahol még a legtapasztaltabb ügyvédek is csak nagy hibaszázalékkal tudják keresetleveleiket beadni. Remélhetőleg erre a kérdésre az idő meg fogja adni a választ, és a kezdeti nehézségek után a bíróságok és az ügyvédek előbb-utóbb összecsiszolódnak.

Másrészt, a jelenlegi tendenciák megnyitják az utat másfajta jogvita-rendezési megoldások előtt. Így, a keresetindítás nehézségeit látva, egyre több szerződő fél elgondolkozik majd azon, hogy az állami bírósági utat elkerülve inkább választottbíróságot kössön ki jogvitái rendezésének fórumaként. Másrészt, a perindítás nehézségei utat adhatnak a Magyarországon egyelőre még gyerekcipőben járó mediációs (közvetítői) megoldások elterjedése előtt is.

Kapcsolódó cikkek:


Rabszolgatartó családot tartóztattak le
2019. július 18.

Letartóztattak egy 41 éves nőt, valamint a fiát és egyik lányát, mert a gyanú szerint évek óta több embert is rabszolgaként tartottak és használtak ki Pakodon.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás
2019. július 18.

Már hat éve működik az elektronikus kapcsolattartás

Az elektronikus kapcsolattartás 2013. évi bevezetése óta eltelt 6 és fél évben a bíróságokra érkezett elektronikus beadványok és a bíróságok által elektronikus úton kiküldött kiadmányok száma megközelítette a 7 milliót.