Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2019/2–3. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Hivatalos Értesítő anyagai, illetőleg a törvénytervezetek, jogértelmezési állásfoglalások közül válogattunk.
Alábbi cikkünkben a 2018/196–200. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
Cikkünk első részében a személyi állapotot érintő perek közös szabályait és a gondnokság alá helyezési per változásait ismerhették meg. Mai írásunkban a házassági perekről a származási perekről és a szülői felügyelettel kapcsolatos perekről olvashatnak.
A polgári jogi igény a sértett kártérítési és egyéb igénye a büntetőeljárásban, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett, és a terhelttel szemben áll fenn.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/166–168. számú Magyar Közlönyök újdonságai között szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, az új polgári perrendtartási kódexhez kapcsolódó kúriai jogértelmezési kérdések közül válogattunk.
Cikkünkben a személyi állapotot érintő perek közös szabályait és a gondnokság alá helyezési perek változásait ismertetjük.
A bírósági meghagyás szerepe jelentősen átalakult az új Pp. hatálybalépésével. Az új eljárási törvény részletesebben, külön fejezetben szabályozza az intézményt. A jogalkotó elsősorban a perek gyorsabb lefolyását várja a megváltozott szabályoktól.
Idén január óta nehezebb Magyarországon pereskedni, mint valaha is volt. Szakmai pontatlanságokra vagy formai hibára való hivatkozással a bíróságok számolatlanul dobják vissza még a legtapasztaltabb ügyvédek keresetleveleit is.
Elsőre meglepőnek tűnhet, de HR feladatokat látunk az új, idén januárban hatályba lépett 2016. évi CXXX. törvény, azaz a polgári perrendtartás kapcsán.
Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2018/140–143. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó jogszabály nem jelent meg, a Kúria honlapján megjelent közlemények, állásfoglalások közül válogattunk.