Négy évig dübörgött a törvénygyár

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A február közepéig tartó parlamenti ciklusban elfogadott 859 törvény 70 százalékát a kormány terjesztette elő. A minisztériumok közül a nemzetgazdasági, a képviselők közül Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető volt a legaktívabb törvénykezdeményező.

Az Országgyűlés 859 törvényt fogadott el 2010 és 2014 között, többet, mint a rendszerváltás óta bármelyik ciklusban. Ezek közül 321 új jogszabály volt, 538 pedig módosítás.

Az MTI összegzése szerint az elfogadott törvények 70 százalékát, 598-at a kormány indítványára szavazott meg a parlament. A legtöbbet, 164-et a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) javasolta.

Az NGM indítványozta – kötelező feladatai mellett, mint a költségvetés, az adótörvények és a zárszámadás elkészítése – az új jegybanktörvény elfogadását, majd a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet összevonását. 2012-ben, Matolcsy György irányítása alatt a gazdasági tárca javasolta az első alaptörvény-módosítást, majd a pénzügyi tranzakciós illeték és a távközlési adó bevezetését, valamint a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó intézkedéseket.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 120 törvényt kezdeményezett, a többi között az új büntető és polgári törvénykönyvet, a nemzetiségi törvényt, az ombudsmani rendszer átalakítását, az önkényuralmi jelképek használatának újraszabályozását, a megyei önkormányzatok intézményeinek állami kézbe vételét, a pénznyerő automaták betiltását és a kommunista diktatúra működését vizsgáló Nemzeti Emlékezet Bizottsága létrehozását.

A fejlesztési minisztérium 85 törvényt jegyez, például az elektronikus útdíj bevezetését, az energiahivatal átalakítását és a takarékszövetkezetek integrációját.

A Belügyminisztérium 71, az – időközben nemzetiről emberire átkeresztelt – erőforrás-minisztérium 67, a Külügyminisztérium 41 törvényjavaslat benyújtója volt, a vidékfejlesztési tárca 36, míg a honvédelmi 12 törvényt terjesztett be az Országgyűlésnek. Miniszterelnök-helyettesként két jogszabályt jegyez Semjén Zsolt KDNP-elnök.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!

2014. 03. 28.:  A hibás teljesítés megváltozott szabályai és új intézményei – Dr. Lévayné Dr. Fazekas Judit 2014. 04. 04.:  A kontraktuális kárfelelősség szabályai az új ptk.-ban – Dr. Lábady Tamás 2014. 04. 25.:  Engedményezés, tartozásátvállalás, jogátruházás, szerződés átruházás – Dr. Gárdos Péter 2014. 05. 30.:  Kft. változások és az új Ptk – Dr. Kisfaludi András 2014. 06. 27.:  Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Az egyes előadásokra külön-külön is jelentkezhet! Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és a teljes előadássorozatra jelentkezés itt

A képviselők közül a 2012 óta Fidesz-frakcióvezető Rogán Antal volt a legaktívabb törvénykezdeményező 46 elfogadott jogszabállyal. Őt a kormánypárti képviselőcsoportot a ciklus első felében vezető Lázár János miniszterelnökségi államtitkár követi 32-vel, majd Kósa Lajos Fidesz-alelnök 31-gyel. Ezek között azonban több olyan előterjesztés van, amelyet együtt, illetve más kormánypárti politikusokkal közösen nyújtottak be.

A kormányzati ciklus első évében Rogán Antal indítványára döntött a Ház arról, hogy ismét hatósági áras legyen a lakossági energia, valamint fogadta el az új médiaszabályozást. 2011-ben ő nyújtotta be a végtörlesztést lehetővé tévő törvényt, és azt is, amely alapján szankcionálhatták az elvárt béremelést nem teljesítő cégeket. Később Rogán Antal javasolta az árfolyamgát kiszélesítését és a havi két ingyenes készpénzfelvételt is. Emellett Lázár Jánossal közösen terjesztette elő 2010-ben azt a törvényjavaslatot, amely különadót vetett ki a bolti kiskereskedőkre, a távközlési cégekre és az energiaellátókra.

Lázár János volt az egyik előterjesztője az országgyűlési, a választójogi és a választási eljárási törvénynek, az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek, valamint az új egyházügyi törvénynek, illetve ő kezdeményezte 2010 őszén az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítését, kizárva, hogy a testület költségvetési és adóügyekben döntsön. Hozzá kötődik az a jogszabály, amely 2012. január 1-jétől lényegében minden zárt helyen megtiltotta a dohányzást, ahogy ő kezdeményezte azt is, hogy 2013 közepétől csak nemzeti dohányboltokban lehet cigarettát kapni.

Kósa Lajos javasolta 2010-ben, hogy a gyermek iskolába járatásához kössék a családi pótlék folyósítását, előterjesztője volt az erőszakos visszaesőkkel szemben bevezetett Btk.-módosításnak, a „három csapásnak” és más kormánypárti politikusokkal együtt a határon túli magyarok egyszerűsített honosításának. Több önkormányzati és közigazgatási tárgyú törvénymódosítás is fűződött a debreceni polgármester nevéhez: a képviselő-testületek létszámának csökkentése, az önkormányzati választási rendszer átalakítása és az indoklás nélküli elbocsátás lehetősége.

Az ugyancsak fideszes Vas Imre 21 indítványhoz adta a nevét, Cser-Palkovics András és Gulyás Gergely neve mellett 17-17 törvény szerepel, majd a legaktívabb képviselők sorában a rövid ideig kulturális államtitkárként dolgozó L. Simon László, Papcsák Ferenc zuglói és a rezsicsökkentésért felelős Németh Szilárd csepeli polgármester következik 15, 14 illetve 13 indítvánnyal.

Mivel a 2012. január 1-je óta hatályos alaptörvényt és az eddigi legátfogóbb – 2013. márciusi – negyedik módosítását csaknem az összes fideszes és KDNP-s képviselő aláírta, mindegyikükhöz köthető elfogadott indítvány.

Az ellenzéki javaslatok közül viszont csak háromból lett törvény. Az LMP-s Mile Lajos kezdeményezésére minősítették szabálysértéssé, ha valaki nem tesz eleget megjelenési kötelezettségének a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt, párttársai, Ertsey Katalin és Osztolykán Ágnes pedig azt érték el, hogy családi napköziben is lehessen teljesíteni a kötelező óvodáztatást. A jobbikos Szilágyi György akkor járt eredménnyel, amikor javasolta, hogy egyidejűleg 12-nél többen is birtokolhassák a Nemzet Sportolója címet – így vált lehetővé, hogy Buzánszky Jenő és Grosics Gyula, az Aranycsapat két legendája egyszerre kapja meg az elismerést.

(Forrás: MTI)

---