Negyedével kevesebb ingatlan cserél gazdát 2023-ban


A vármegyeszékhelyek között Debrecenben, Székesfehérváron és Veszprémben a legmagasabb, Békéscsabán, Kaposváron és Miskolcon a legalacsonyabb az ingatlanok átlagos négyzetméterenkénti ára – derül ki a Duna House elemzéséből.

A Duna House (DH) becslése szerint a növekvő érdeklődés ellenére mintegy negyedével kevesebb tranzakciószámmal zárja az évet a hazai ingatlanpiac, az országos adásvételek száma a 2022 január-novemberi 118 ezerről 2023 január-novemberben 83 ezerre csökkent.

A közleményben kitértek arra, hogy a vevők a 2022-es összegnél 4 százalékkal többet, 40,1 millió forintot áldoznak otthonteremtésre 2023-ban országosan. A legkeresettebb ingatlantípus 45 százalékkal a családi ház, az átlagos ingatlanméret 78 négyzetméter volt.

A vármegyék és vármegyeszékhelyek átlagairól készült elemzésükben kiemelték, hogy az idén négyzetméterárak tekintetében a főváros után a Veszprém vármegyében letelepedők számára volt a legköltségesebb az otthonteremtés, itt az országos átlagot jelentősen meghaladó, mintegy 660 ezer forintos áron keltek el az ingatlanok négyzetméterenként. A második legdrágább vármegye Hajdú-Bihar volt, ahol szintén az országos átlag felett, 542 ezer forint négyzetméterenkénti árért lehetett ingatlant vásárolni 2023-ban.

Elemzésük szerint a vármegyeszékhelyek között az idén Debrecen (618 ezer forint/négyzetméter), Székesfehérvár (604 ezer forint/négyzetméter) és Veszprém (577 ezer forint/négyzetméter) számított a legdrágábbnak, míg a legolcsóbb Békéscsaba, Kaposvár és Miskolc volt 271-330 ezer forint közötti átlagos négyzetméterárral.

Ingatlanvásárlásra a vármegyeszékhelyek közül a legtöbbet, átlagosan 46,5 millió forintot Győrben költöttek az ügyfelek, de 40 millió forint feletti volt az átlagos ingatlanérték Zalaegerszegen, Debrecenben és Szegeden is. A skála másik végén 17,1 millió forintos összeggel Szekszárd áll.

Az ingatlanközvetítő ügyfelei az idén az esetek 34 százalékában téglaépítésű lakást választottak, míg Veszprém vármegyében 813 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal juthattak téglalakáshoz a vevők, addig Nógrádban 228 ezer forintos átlaggal lehetett kalkulálni.

A tranzakciók 15 százalékában panellakást választottak az ügyfelek, a vármegyék közül a legmagasabb négyzetméteráron, átlagosan 633 ezer forintért Pest vármegyében lehetett panelt vásárolni, amelyet Hajdú-Bihar vármegye követett 623 ezer forintos átlaggal. A vármegyeszékhelyek közül a debreceni házgyári lakások voltak a legdrágábbak, amelyekhez 623 ezer forintos négyzetméteráron juthattak a vevők.

Az újépítésű ingatlan az összes tranzakció 6 százalékában szerepelt országosan, a főváros után Zala (997 ezer forint) és Veszprém vármegye (876 ezer forint) kínálta a legdrágább átlagos négyzetméteráron az új lakásokat, míg Borsodban, vagy Győr-Moson-Sopron vármegyében 520 ezer forintos átlagáron is hozzájuthattak a vevők újépítésű otthonukhoz – közölte a Duna House.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.

2024. május 17.

A mesterséges intelligencia jelenlegi állása és jövőbeli hatásai

Az AI Index világszerte elismert mint az egyik legmegbízhatóbb és legtekintélyesebb forrás, amelyet a mesterséges intelligencia fejlesztésének nyomon követésére alapítottak – a Stanfordi Egyetem Emberközpontú Mesterséges Intelligencia Intézete (HAI) gondozásában 2024. április 15-én megjelent hetedik jelentése a 2023-as adatok és trendek alapján.

2024. május 16.

Az Európai Unió Bírósága rést ütött az adóeljárási szabályainkon

Az Európai Unió Bírósága által 2024. május 16-án meghozott döntés (C-746/22) szerint ellentétes az Unió jogával az a magyar szabály, amely nem engedi meg a külföldi adózóknak az áfa-visszatérítési eljárásokban, hogy irataikat akár a másodfokú (fellebbezési) eljárásban is beadhassák. Ez ugyanakkor nem csupán a külföldiek áfa-visszatérítésére lehet hatással, de bármely olyan áfa-ügyben is felhasználható, ahol az adóhatóság megtagadta a fellebbezés során benyújtott tények, bizonyítékok értékelését. Az ügy legfontosabb tanulságait a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértőivel szedtük össze.