Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egy bűnszervezet tagjai, valamint személy- és vagyonvédelemmel foglalkozó cégek vezetői és strómanok, összesen negyven ember ellen emelt vádat milliárdos költségvetési csalás miatt – tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség pénteken az MTI-t.
A közlemény szerint egy öttagú bűnszervezet 2013-tól olyan munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó céghálózatot hozott létre, amelyben a cégek élére strómanokat állítottak, akik csupán papíron vezették a vállalatokat.
A munkavállalókat papíron a bűnszervezethez tartozó cégekhez jelentették be úgy, hogy a valóságban az adóelkerülő gazdasági társaságok foglalkoztatták őket. Ezután a – jellemzően vagyonvédelemmel foglalkozó – cégek a bűnszervezethez tartozó vállalatokkal különböző munkák teljesítésére színlelt szerződéseket kötöttek, így színleg saját munkavállalóikat vették kölcsönbe.
A dolgozók után a járulékokat sem az őket tényleges foglalkoztató adókerülő cég, sem a papírok szerinti munkáltató cég nem fizette meg. Emellett az adókerülő cégek az általuk befogadott fiktív számlák révén az adófizetési kötelezettségeiket is csökkenteni tudták.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
A lebukás elkerülése érdekében a bűnszervezet a cégpiramis alján lévő munkaerő-kölcsönző társaságokat rendszeres időközönként lecserélte – tették hozzá.
A vádlottak a közterhek meg nem fizetésével, valamint a fizetendő áfa jogosulatlan csökkentésével 2013 januárjától 2015 júniusáig csaknem 3 milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak a költségvetésnek.
A bűnszervezet által létrehozott „adóelkerülő szolgáltatást” igénybe vevő 19 gazdasági társaság vezetői a jogtalan haszon bizonyos százalékát a bűnszervezet vezetőinek juttatták.
Az ügyészség negyven ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre – részben bűnszervezetben elkövetett – különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
