Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Legfeljebb öt-tízezer forintos szülőtartási díj kiszabása várható a bírósági gyakorlatban – mondta Illés Blanka családjogász az M1 aktuális csatorna hétfői műsorában.
A jogász a július elsején életbe lépett törvénymódosítással kapcsolatban kifejtette: ez elsősorban a szülőt a gyermek helyett gondozó, eltartó embernek, illetve szervezetnek előnyös. Eddig ugyanis, ha például egy idősotthonban élő nyugdíjas nyugdíja nem fedezte a költségeit, akkor az otthon évekig pereskedhetett egy járási hivatali ügygondnokkal azok fedezéséért, miközben folyamatosan nőtt a hátralék. Most viszont az otthon saját jogon kezdeményezhet pert a gyermekkel szemben, így nem kényszerül arra, hogy „kirakja az utcára” az idős embert – hangsúlyozta.
Éppen ezért Illés Blanka szerint nem várható, hogy maguk a szülők perelik be a gyereküket. Egyébként a gyermek a fizetésének legfeljebb feléig kötelezhető a szülőtartásra, de az úgynevezett tartási sorban a szülőt megelőzi a gyermek saját gyermeke, házastársa, volt házastársa és volt élettársa is. Ha a gyermek munkanélküli vagy nagyon kevés a fizetése, akkor nem kötelezhető szülőtartásra. Az összeget a bíróság mérlegeli, de a családjogász szerint legfeljebb öt-tízezer forintos szülőtartás kiszabása várható.
Illés Blanka megjegyezte: a bíróságon nem lehet a szülő érdemtelenségére hivatkozni, ha valaki nem akar szülőtartást fizetni. Az egyetlen, ami ilyen szempontból számít, hogy valóban a szülő nevelte-e: csak azt veszik figyelembe, ha a gyerek gyermekotthonban vagy nagyszülőknél, rokonoknál nevelkedett.
(MTI)
Kié a pénzem? |
|---|
|
A könyv célja, hogy felhívja a szakmai közvélemény figyelmét a pénzzel kapcsolatos nem mindig kellően tisztázott kérdésekre, visszahozza a szakmai viták körébe a dologi jogot és annak e különleges területét, valamint felkeltse az érdeklődést a pénz jogi sajátosságai iránt. Szerző: dr. Gárdos István Megrendelés >> |
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
