Nekiment a Kúria döntésének a Fidesz


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vitatott árfolyamrés a devizahitel csupán elenyésző része – ezért nem semmisítette meg a Kúria az OTP és ügyfele szerződését. A Kúria polgári kollégiuma vezetője közölte, egyedi ügyben, a jogszabályok szerint döntöttek, míg a Fidesz szerint a Kúria az ítélettel a bankok oldalára állt.


A Kúria egy devizahitelesnek az OTP Bank ellen indított ügyében csütörtökön kimondta: a vitatott devizahitel-szerződés érvényes, de az árfolyamrés plusz-mínusz fél százalék, azaz egy százalék lehet.

A felperes keresete szerint az átváltás költségét külön, tételesen nem tüntette fel a bank a vele kötött szerződésben annak ellenére, hogy ez a költség is szorosan a szerződésben rögzített kölcsönügyelthez tartozik, emiatt pedig a szerződés semmis.

Tavaly áprilisban az első fokon eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság elutasította a keresetet, decemberben másodfokon a Fővárosi Törvényszék azonban jogerősen igazat adott az adós magánszemélynek: közbenső ítéletében kimondta a hitelszerződés semmisségét, az eredeti, szerződéskötés előtti állapot helyreállítását látta indokoltnak, és új első fokú eljárásra utasított az összegszerűség megállapítása érdekében. A másodfokú bíróság indoklásában többek között azzal érvelt: a fogyasztó védelme érdekében szükséges, hogy minden adat a rendelkezésére álljon, ami ahhoz kell, hogy el tudja dönteni, képes-e a szerződésszerű teljesítésre.

Mi is az árfolyamrés?

A törvényszék jogerős, közbenső ítéletének hatályon kívül helyezése érdekében fordult a Kúriához felülvizsgálati kérelemmel a bank, melynek álláspontja szerint az árfolyamrés nem a kölcsönszerződés költsége, nem a költségek között szabályozott tétel, hanem az elszámolás része, egy speciális számítási mód. A vételi és eladási árfolyam alkalmazása a folyósítandó kölcsön, illetve a törlesztendő kölcsön összegének kiszámítását teszi lehetővé. A bank azzal is érvelt, hogy a vitatott szerződés tartalmazza a teljes hiteldíjmutatót (THM), amiben benne van az árfolyamrés, ha tehát az árfolyamrés mégiscsak költség lenne, úgy benne van a szerződésben. Továbbá azt is felvetette, hogy ha érvénytelen lenne a szerződésnek az árfolyamrésre vonatkozó része, az az egész megállapodás szempontjából olyan csekély jelentőségű, ami miatt aránytalanul súlyos jogkövetkezmény lenne az egész szerződés semmiségének kimondása.

A legfőbb ügyésznek a perben a Kúria felhívására adott szakmai véleménye szerint a devizaátváltás költsége nem a kölcsön része, nem kell feltüntetni a szerződésben, ezért a perbeli szerződés nem semmis. A felperes jogi képviselője a bank felülvizsgálati kérelmének elutasítását és a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartását kérte.

A konkrét ügyben a felperes magánszemély 2006 őszén 14 éves futamidőre felvett 12 millió forint svájci frank alapú hitelre öt év alatt több mint 16,5 millió forintot fizetett vissza a banknak. A perben 4,9 millió forint és járulékainak megfizetését követelte a banktól jogalap nélküli gazdagodás címén.

Kúria: a szerződés része az árfolyamrés

A Kúria csütörtökön kihirdetett felülvizsgálati döntésében a jogerős közbenső ítéletet ugyan hatályában fenntartotta, ám a szerződés semmisségét mégsem mondta ki. Ehelyett az érvénytelenségi okot a legfelsőbb bírói fórum a döntésével maga szüntette meg oly módon, hogy kifejezetten is a szerződés részévé tette a THM kiszámításakor, a szerződés megkötésekor fennállt vételi és eladási árfolyam eltérésének százalékos mértékét és így nyilvánította érvényessé a perbeli szerződést.

Az eljárás adatai szerint az árfolyamrés mértékét az OTP 2008 októberében plusz-mínusz fél százalékról plusz-mínusz egy százalékra változtatta.

A Kúria a bank érvelésével szemben kimondta, hogy az árfolyamrés költség, ezért nem csupán érvényesíteni kellett volna a THM kiszámításánál, de tételesen, külön is szerepeltetni kellett volna a szerződésben, ugyanis a szerződő félnek az uniós szabályok szerint is lehetőleg minden olyan körülményt ismernie kell, ami a szerződésteljesítést, fizetési kötelezettséget befolyásolja. Ezzel összefüggésben az árfolyamrés mértékének megváltoztatására is csupán az egyoldalú szerződésmódosítás szabályai szerint, azaz többek között hirdetményi értesítéssel, az objektív ok tételes megjelölésével és a felmondási lehetőség másik fél részére történő biztosításával van mód. Miután ez nem történt meg, a szerződés érvénytelen, de a Kúria, tekintettel arra, hogy az árfolyamrés az egész ügyletnek csupán elenyésző része, nem semmisítette meg a szerződést, csak pontosította, kiegészítette azzal, hogy meghatározta az árfolyamrés mértékét a szerződés megkötésének időpontjára visszaható hatállyal plusz-mínusz fél, azaz egy százalékban, és ily módon kiküszöbölte az érvénytelenségi okot.

Mindezek alapján folytatódik a Kúria közbenső ítéletét követően a per, melyben ezután a plusz-mínusz fél, illetve a plusz-mínusz egy százalékos árfolyamrés közti eltéréssel kapcsolatos – az ügy egészéhez képest nagyon csekély – követelésekről dönthetnek majd az alsóbb fokú bíróságok.

A Kúria indoklásában utalt arra: a fogyasztók védelme szempontjából fontos figyelembe venni, hogy a bankokhoz képest kevesebb információval rendelkező félnek a szerződésből egyértelműen megállapítható legyen a vállalt kötelezettség mértéke.

Ki kezelje a devizahitelesek gondját?

Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője a döntést követő sajtótájékoztatón kiemelte: a bíróság egyedi ügyekben kizárólag a jogszabályok alapján, nem pedig egyik vagy másik fél érdekeire tekintettel, azaz jelen ügyben a bankok, illetve a devizahitelesek ellen vagy mellett döntött. A kollégiumvezető szerint a döntés az árfolyamrés vonatkozásában lehet precedens értékű.

Hozzátette: tisztában vannak a devizahitelekkel kapcsolatos társadalmi problémákkal, ám ezek megoldása nem az egyedi ügyekben döntő jogalkalmazók feladata, hanem a jogalkotásé. A szakember az utcai demonstrációkon látható transzparensekkel összefüggésben leszögezte: a bíróságoknak nincs lehetőségük a devizahitelek eltörlésére. Lázár János ügyvéd, a felperes devizahiteles jogi képviselője elkeserítőnek nevezte a döntést, amely számára elfogadhatatlan és megítélése szerint krízis az egész társadalom számára.

A Fidesz nem osztja a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének álláspontját: a Kúria döntésével a bankok oldalára állt a devizahitelesekkel szemben – közölte Kocsis Máté, a kormányzó párt kommunikációs igazgatója. A Fidesz számára a döntés elfogadhatatlan és felháborító, a devizakárosultak joggal érezhetik úgy, hogy az igazságszolgáltatás cserbenhagyta őket – folytatta. A határozatnak beláthatatlan pénzügyi következményei lehetnek a devizakárosultakra nézve – mondta.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.