Ruszofóbiával bővül az orosz btk.
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a 2006 őszi tömegoszlatásokkal kapcsolatos semmisségi törvény alkotmányellenességére irányuló beadványokat – közölte honlapján a testület. Az Ab szerint nem sérti a jogállamiság követelményét a „jogerő áttörése”
A vizsgált törvény szerint semmisek a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggésben hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, garázdaság miatti, kizárólag rendőri jelentésre, tanúvallomásra alapozott ítéletek. A jogkövetkezményeket a bíróságoknak kellett megállapítaniuk.
A törvényt húsz ítélkező bíró támadta meg az Ab előtt, mert álláspontjuk szerint az sérti a többi között a jogállamiság, a hatalommegosztás és a bírói függetlenség elvét, illetve az emberi méltósághoz és a jó hírnévhez fűződő jogokat.
Az Ab korábbi gyakorlatával összhangban arra alapította döntését, hogy a törvényhozónak jogában áll politikai céljai megvalósítása érdekében az „igazságtételi” jogalkotás, melynek azonban összhangban kell állnia az alaptörvénnyel.
Az Ab szerint nem sérti a jogállamiság követelményét a „jogerő áttörése”, azaz a jogerős bírósági döntések törvényhozás általi megváltoztatása, ha kizárólag az elítéltek javára történik.
Így tehát a jogalkotó nem sértette a hatalmi ágak megosztásának és a bíró függetlenségnek az elvét azzal, hogy a törvény erejénél fogva semmissé nyilvánította azok elítélését, akiket a 2006. őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban ítéltek el.
Ugyan az Országgyűlés a bíróságokra feladatot rótt, de ezzel nem csorbította azok alaptörvényben biztosított függetlenségét, önállóságát. A törvény bizonyos esetekben „méltányolható körülményekre” figyelemmel mérlegelést is lehetővé tett, a döntések ellen pedig jogorvoslatot biztosított.
Az Ab megállapította, hogy a semmisségi törvény nem okozta a jó hírnév sérelmét azzal, hogy csak a rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás alapján elítélteket kívánta jóvátételben részesíteni. Ezzel csupán behatárolta a semmisséggel érintett ügyek csoportját, ideértve a nem aggályos rendőri intézkedések eseteit is.
Az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó más utat is választhatott volna – például törvényt alkot az amnesztiáról -, azonban más államok tapasztalatait is figyelembe véve, a többi lehetséges út bejárása sem garantált volna hatékonyabb, problémamentes megoldást.
„A rendkívüli és nem ismétlődő helyzetek kezelésekor a társadalmi megbékélés szempontjainak érvényre juttatása során a jogalkotónak kellő szabadsággal kell bírnia, feltéve, hogy az Alaptörvény rendelkezései nem sérülnek” – állapította meg a testület.
A döntésben nem vett részt Balsai István, a vizsgált törvény egykori beterjesztője. A 14 eljáró alkotmánybíróból három, Bragyova András, Kiss László és Lévay Miklós különvéleményt készített.
A hétfőn meghozott határozat teljes szövege itt olvasható.
(Forrás: MTI)
Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.
Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.
2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!