Nem csak a miénk a Tokaj márkanév


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elutasította csütörtökön a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság a magyar fellebbezést a „Tokaj” márkanév ügyében, kimondva azt: nem minősül megtámadhatónak a „Vinohradnícka oblast’ Tokaj” szlovák névnek a nyilvántartásba való bejegyzése.


A bejegyzés az oltalom alatt álló eredetmegjelölések E-Bacchus elnevezésű elektronikus nyilvántartásában történt. A testület az indoklásban kiemelte, hogy a tokaji borvidék Magyarország és Szlovákia területére is kiterjed.

Az Európai Bizottság Szlovákia kérelmére vette fel a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” oltalom alatt álló eredetmegjelölést a meghatározott termőhelyről származó minőségi borok jegyzékébe. A jegyzéket az eredetmegjelölésekre vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján állították össze, azt az unió hivatalos lapja 2006 februárjában és 2007 májusában tette közzé.

Ezt követően 2009. július 31-én, azaz egy nappal az új borpiaci rendszer hatálybalépése és a borok eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek elektronikus nyilvántartása, az E-Bacchus-nyilvántartás bevezetése előtt, új jegyzéket tettek közzé. Ebben a korábbi jegyzékekben közzétett eredetmegjelölést, Szlovákia kérelmére „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblast’-ra” módosították.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Az E-Bacchus-nyilvántartásba az új nevet olyan elnevezésként vezették át, amely a szlovákiai tokaji borvidékről származó bort jelöl.

Ezt követően, 2009. november 30-án Szlovákia levelet intézett az Európai Bizottsághoz, amelyben azt kérte, hogy a „Tokajská/Tokajské/Tokajský vinohradnícka oblasť” megjelölést a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” névvel váltsák fel. Szlovákia jelezte, hogy az előbbi bornév tévesen került a minőségi borok jegyzékébe, nemzeti jogszabályában a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezés szerepelt.

A brüsszeli bizottság, miután meggyőződött arról, hogy az E-Bacchus nyilvántartás bevezetése napján a szlovák jogszabály tartalmazta a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megnevezést, helyt adott Szlovákia kérelmének, és módosította a nyilvántartást.

Magyarország azonban vitatta a módosítást a borokra vonatkozó 2009. június 30-án elfogadott és 2009. szeptember 1-jétől hatályos új szlovák törvényben szereplő „Tokajská vinohradnícka oblast'” kifejezésre hivatkozva. Így az Európai Bíróság egyik testületéhez, a Törvényszékhez benyújtott keresetével a „Vinohradnícka oblasť Tokaj” megjelölés törlését kérte.

2012. november 8-i ítéletében a Törvényszék azonban kimondta: mivel a megnevezés egy uniós rendelet alapján oltalmat élvezett már azt megelőzően, hogy azt az E-Bacchus nyilvántartásba bejegyezték volna, ez a bejegyzés nem járt joghatásokkal. Kimondták, a Magyarország által előterjesztett kereset elfogadhatatlan, mert a Törvényszéknek kizárólag az uniós szervek azon „aktusai jogszerűségének ellenőrzésére van hatásköre, amelyek célja joghatások kiváltása”.

Magyarország fellebbezést nyújtott be az ítélettel szemben az Európai Bíróság fő ítélkező testületéhez. A bíróság csütörtökön ismertetett ítélete szerint a Törvényszék helyesen járt el, és nem követett el jogi tévedést annak megállapításával, hogy e bornevek az átmeneti rendszer alapján 2009. augusztus 1. óta automatikusan oltalmat élveznek.

Végül Magyarország azon érvét illetően, miszerint az új szabályozás lehetővé teszi számára, hogy keresetet nyújtson be a Európai Bizottság által az E-Bacchus nyilvántartásba tett bejegyzésekkel szemben, a bíróság úgy foglalt állást: az átmeneti rendszer és az új oltalmi rendszer nem hasonlítható össze, ezért azok eltérően kezelhetők. Így az Európai Bíróság Magyarország fellebbezését teljes egészében elutasította.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.