Nem ért egyet Czeglédy szabadlábra helyezésével az ügyészség


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ötvenmillió forint óvadék letétele esetén szabadlábra helyezné a bíróság Czeglédy Csabát. Az ügyészség fellebbezett – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség.

Közleményükben azt írták: a bűnszervezetben elkövetett különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban levő eljárásban a Szegedi Járásbíróság nyomozási bírója a gyanúsított és védője által előterjesztett, óvadék letétbe helyezéséről szóló kérelem tárgyában döntést hozott. E szerint 50 millió forint letétele esetén a gyanúsított előzetes letartóztatását megszüntetik, és 4 hónapra a gyanúsított lakóhelye szerinti ingatlanra bűnügyi felügyeletét rendelik el.

A végzés indokolása szerint a bírói engedélyes kényszerintézkedés elrendelésének feltételei közül mind az eljárás meghiúsításának a veszélye, mind a bűnismétlés veszélye fennáll. Ezzel együtt úgy vélik, a gyanúsított által fizetendő, és a bűncselekmény tárgyi súlyához kellően igazodó óvadék, valamint a bűnügyi felügyelet elrendelésével nem szükséges a továbbiakban letartóztatás fenntartása.

A Csongrád Megyei Főügyészség a bíróság végzésével szemben fellebbezést jelentett be, annak megváltoztatása és az óvadék letétbe helyezésére irányuló kérelem elutasítása érdekében.
A főügyészség álláspontja szerint a gyanú tárgyát képező bűncselekmény jellege, bűnszervezetben történő elkövetése, a gyanúsítottak egymáshoz való viszonya, valamint Czeglédy Csaba büntetőeljárás során tanúsított magatartására figyelemmel enyhébb bírói engedélyes kényszerintézkedéssel sem a bűnismétlés veszélye, sem pedig az eljárás meghiúsításának a veszélye nem küszöbölhető ki.

Mindezeken túlmenően, figyelemmel arra, hogy Czeglédy Csaba letartóztatása szeptember 5-én letelik, a Csongrád Megyei Főügyészség indítványt tett a bíróság felé a letartóztatás további 3 hónappal történő meghosszabbítására – olvasható a közleményben.

Czeglédy Csaba és társai ellen bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt folyik nyomozás. A gyanú szerint a bűnszervezet 2011 és 2017 között 6,294 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott az állami költségvetésnek.

Az ügyben érintett iskolaszövetkezet vezetői ellen folyó peren februárban tanúként Czeglédy Csabát is meghallgatták, a politikus akkor azt vallotta, a szövetkezetek belső ügyeibe nem szólt bele, tevékenységükre rálátása sem volt.

Czeglédy Csaba (Éljen Szombathely!-MSZP-DK-Együtt) szombathelyi önkormányzati képviselő volt, de mandátuma – miután egy évig nem vett részt a közgyűlés munkájában – megszűnt. Ügyvédként az MSZP és a DK jogi képviseletét is ellátta több ügyben. Letartóztatását szerdán hosszabbította meg – nem jogerősen – két hónappal a Szegedi Járásbíróság.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.