Nem lehet központilag korlátozni az iskolák nyilatkozati jogát


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jogállamiság elvével ellentétes, ha az oktatásirányító szerv kötelező erővel ad ki hírzárlat elrendelésével kapcsolatos „eljárásrendet” az oktatási intézményeknek, miközben hiányzik a jogalkotási felhatalmazása – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Vizsgálata szerint a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) 2018-ban kiadott, minden iskolai ügyben, általánosan a véleménykifejezést hozzájáruláshoz kötő eljárásrendje a véleménynyilvánítás szabadságát sérti. Dr. Kozma Ákos ombudsman ezért a többi között a kiadott eljárásrend visszavonására kérte fel az NSZFH elnökét.

Az alapvető jogok biztosa figyelmét egy szakmai szervezet hívta fel a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) által a rendkívüli események esetén elrendelendő hírzárlat, sajtóval való kapcsolattartás témájában kiadott eljárásrendre. A panaszbeadvány szerint a szakképzési centrumokra, illetve rajtuk keresztül a tagintézményi iskolákra kötelező eljárásrend tartalma súlyosan sérti a véleménynyilvánítás szabadságát.

Hivatalból indított vizsgálatáról, az AJB-539/2020. számú ügyben kiadott jelentésében az ombudsman leszögezte, hogy súlyosan sértik a jogállamiság alkotmányos követelményét az úgynevezett álnormák (pszeudonormák) – az olyan jogi iránymutatást tartalmazó informális jogértelmezések, amelyeket nem a jogalkotás garanciális szabályainak betartásával bocsátottak ki. Az NSZFH eljárásrendje az alapvető jogok biztosa szerint éppen egy ilyen álnormának számít: nem bírhatna kötelező erővel, az azzal való irányítás azonban alkalmas a megtévesztésre, ami sérti a kiszámíthatóságot, így jogbiztonságot.

Új Magyar Közigazgatás

Dr. Kozma Ákos ombudsman jelentésében felhívta a figyelmet arra, hogy minden iskola egy sajátos közeg: az ott történő események a gyermekeken keresztül az egész közösséget, közvetve a helyi vagy akár az egész társadalmat érintő közügynek minősülnek. A közügyek vitatása pedig kiemelt alkotmányos védelmet élvez, e köréből kizárólag a tudatosan hamis, valótlan tényállítások esnek ki. Jelentésében hangsúlyozza, hogy a vélemény kifejezésének előzetes hozzájáruláshoz kötése gyakorlatilag kiüresíti az alapjog gyakorlását, olyan dermesztő hatással bír, amely az esetleges szankcionálás lehetőségének félelmét hordozza magában.

Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy az NSZFH által kiadott, a szakképzési centrumokon keresztül a tanulókkal kapcsolatos döntésekben való önállósággal rendelkező tagintézményekre is kiterjedő eljárásrend tartalma aggályos. A valamennyi közlést előzetes jóváhagyáshoz kötő rendelkezések ugyanis kvázi öncenzúra előírások, ami a szabad véleménynyilvánítás jogával összefüggő visszásságot okoz.

Dr. Kozma Ákos ombudsman felkérte az NSZFH elnökét, hogy vonja vissza a kiadott eljárásrendet és tegye meg a szükséges intézkedéseket az általuk hasonló tárgykörben kiadott további intézkedések visszavonására, valamint hogy a jövőben tartózkodjon fenntartói-munkáltatói jogkörében hatását tekintve kötelező erejűnek látszó pszeudonormák, jogalapját tekintve aggályos informális jogértelmezések kibocsátásától.

(ajbh.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.