Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Svájcban több kérdésről tartottak népszavazást, amelyen elutasították, hogy a svájci jog és a nemzetközi szerződések összeütközése esetén a svájci jognak legyen elsőbbsége.
A svájciak népszavazáson 66%-os aránnyal utasították el azt a kezdeményezést, hogy a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek és a svájci jog összeütközése esetén az utóbbi rendelkezéseit kelljen alkalmazni.
A népszavazásra bocsátott kérdés elfogadása esetén a svájci alkotmány úgy kellett volna módosítani, hogy a svájci jog és egy külföldi jogszabály összeütközése esetén az alkotmány szellemének megfelelően kell az ellentétet feloldani. Ha az összeütközés nemzetközi szerződéssel kapcsolatos, akkor a nemzetközi szerződést népszavazáson kellett volna jóváhagyni. Az ellentmondásos rendelkezést szintén újra kellett volna tárgyalni, ellenkező esetben Svájcnak vissza kiellett volna lépnie a nemzetközi szerződéstől.
A svájciak egy másik kérdésben, a „szarvat a tehenekre” elnevezésű kezdeményezéssel kapcsolatban is szavazhattak és 54.7%-kos szavazati aránnyal utasították vissza azt a kezdeményezést, hogy járjon támogatás azoknak az állattartóknak, akik nem távolítják el a szarvasmarháik és a kecskéik szarvait.
Sikeres volt azonban a kezdeményezés, amely lefekteti, hogy a biztosítási térítést igénylőket a biztosítótársaságok milyen feltételek szerint figyelhetik meg leplezett eszközökkel.
Svájban kedvelt eszköz a népszavazás, az utóbbi időben például szavaztak a titkosszolgálatok által végezhető megfigyelésekről, a nukleáris energia használatáról és a társasági adóról is.
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!