Nem lesz elsőbbsége a svájci jognak a nemzetközi szerződésekkel szemben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Svájcban több kérdésről tartottak népszavazást, amelyen elutasították, hogy a svájci jog és a nemzetközi szerződések összeütközése esetén a svájci jognak legyen elsőbbsége.

A svájciak népszavazáson 66%-os aránnyal utasították el azt a kezdeményezést, hogy a nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek és a svájci jog összeütközése esetén az utóbbi rendelkezéseit kelljen alkalmazni.

A népszavazásra bocsátott kérdés elfogadása esetén a svájci alkotmány úgy kellett volna módosítani, hogy a svájci jog és egy külföldi jogszabály összeütközése esetén az alkotmány szellemének megfelelően kell az ellentétet feloldani. Ha az összeütközés nemzetközi szerződéssel kapcsolatos, akkor a nemzetközi szerződést népszavazáson kellett volna jóváhagyni. Az ellentmondásos rendelkezést szintén újra kellett volna tárgyalni, ellenkező esetben Svájcnak vissza kiellett volna lépnie a nemzetközi szerződéstől.

A svájciak egy másik kérdésben, a „szarvat a tehenekre” elnevezésű kezdeményezéssel kapcsolatban is szavazhattak és 54.7%-kos szavazati aránnyal utasították vissza azt a kezdeményezést, hogy járjon támogatás azoknak az állattartóknak, akik nem távolítják el a szarvasmarháik és a kecskéik szarvait.

Sikeres volt azonban a kezdeményezés, amely lefekteti, hogy a biztosítási térítést igénylőket a biztosítótársaságok milyen feltételek szerint figyelhetik meg leplezett eszközökkel.

Svájban kedvelt eszköz a népszavazás, az utóbbi időben például szavaztak a titkosszolgálatok által végezhető megfigyelésekről, a nukleáris energia használatáról és a társasági adóról is.

(jurist.org)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 22.

Aláírták a négyoldalú megállapodást az igazságügyi reformhoz kapcsolt béremelésről

A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet. 

2024. november 22.

Feltárták a szervezett bűnözés trendjeit

A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.