Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Elutasította a Kúria a népszavazás aláírásainak ellenőrzése miatt benyújtott jogorvoslati kérelmet.
A Kúria elutasította a Gőgös Zoltán MSZP-s országgyűlési képviselő által a földügyben kezdeményezett népszavazás aláírásainak ellenőrzése miatt benyújtott jogorvoslati kérelmet – derül ki a bíróság internetes oldalán pénteken nyilvánosságra hozott végzésből.
Gőgös Zoltán magánszemélyként nyújtotta be a földügyi népszavazási kérdést, amely így szól: „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?”. Az ellenzéki politikus június 28-án adta le az összegyűjtött íveket, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) pedig július 4-én kezdte meg az ívek ellenőrzését. Az NVI ellenőrzése alapján a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) megállapította, hogy a kezdeményező 181 318 érvényes aláírást adott le.
Az MSZP-s képviselő jogorvoslattal élt az érvényes aláírások számát megállapító NVB-döntés ellen, többek között arra hivatkozva, hogy az aláírások ellenőrzésekor az NVI az irányadó jogszabályokat tévesen értelmezte. Érvelése szerint az NVI nem tekinthette volna érvénytelennek azt a 701 aláírásgyűjtő ívet, ahol nem tudta beazonosítani az aláírást gyűjtő választópolgár személyét. Vitatta azt is, hogy az NVI csak a személyi azonosítók alapján végezte az aláírók személyazonosságának ellenőrzését.
Gőgös Zoltán ezek alapján 31 163 aláírásról állította, hogy ezek megítélésekor az NVI nem a jogszabályban írt feltételek alapján ítélte meg érvényességüket.
A Kúria szerint viszont a bírósági felülvizsgálati kérelem alaptalan. A bíróság szerint az NVI helyesen járt el, amikor két lépcsőben vizsgálta az aláírások érvényességét, és előbb az aláírást gyűjtő személyt azonosította. A bíróság felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály szerint az aláírásgyűjtő adataihoz kapcsolódó hiányosságok azt eredményezik, hogy az íven szereplő valamennyi támogatói aláírás érvénytelen lesz.
A bíróság szerint az érvényes íveken az egyes aláírások érvényességének tételes vizsgálatánál a kezdeményezés támogatóinak valamennyi, a jogszabályban elírt adatukat fel kellett tüntetni, ezeket az adatokat kellett a központi névjegyzék adataival összevetni és csak teljes egyezőség esetén lehetett az aláírást érvényesnek tekinteni.
A felülvizsgálati kérelemben foglaltakkal szemben a bármilyen okból részleges adatok alapján az NVI nem tekintheti az aláírást érvényesnek, nincs lehetőség a személyi adatnak a lakcímnyilvántartás adataival való összevetésen alapuló egyezősége kimondására, azaz arra, hogy az adatokat az NVI hivatalból kiegészítse – szögezte le a bíróság. A Kúria szerint tehát ebben sem hibázott az NVI.
Gőgös Zoltán 45 aláírás tekintetében az NVI eljárásának jogszabálysértését állította, de felülvizsgálati kérelmében tételesen nem jelölte meg, hogy mely aláírásokhoz kapcsolódik ez az állítása, és azok mely íveken találhatók. Tételes, egyedi ellenőrzésre alkalmasság hiányában a Kúria a jogszabálysértés megvalósulását érdemben vizsgálni, megállapítani nem tudta – olvasható a Kúria végzésében.
A bíróság mindezek alapján a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem tartotta megalapozottnak, ezért helybenhagyta az NVB határozatát. A bíróság végzése jogerős.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!