Nem szabadalmaztatható a keresztezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hagyományos növénynemesítési eljárások, például a keresztezés szabadalmaztatásának tilalma mellett döntöttek az uniós képviselők Strasbourgban.


A hagyományos növénynemesítési eljárások, például a keresztezés szabadalmaztatásának tilalma mellett döntöttek az uniós képviselők Strasbourgban. Ezek az eljárások kulcsszerepet játszanak az innovációban, az élelmiszerbiztonság fenntartásában és a kisvállalkozások fennmaradásában, ezért korlátozásuk nem fogadható el – tájékoztatott az állásfoglalásról az Európai Parlament (EP) közleménye csütörtökön.

A képviselők az Európai Szabadalmi Hivatal közelmúltban hozott, az ilyen szabadalmaztatást megengedő döntése nyomán tűzték napirendre, és hoztak döntést a szabályok sürgős tisztázása és a növénynemesítők biológiai anyagokhoz való hozzáférésének garantálása érdekében.

A gazdálkodók már a mezőgazdaság kezdetei óta gyakorolják a növénynemesítést – jegyezték meg a képviselők. A biológiai anyagokhoz való hozzáférés elengedhetetlen a mezőgazdasági innovációhoz, az új növényfajták nemesítéséhez, amelyek pedig a világ élelmiszerbiztonságában, az éghajlatváltozás kezelésében és a monopóliumok kialakulásának megelőzésében töltenek be kulcsszerepet. A lényegében teljes egészében biológiai úton előállított termékeket – növényeket, magvakat, ősi növénytulajdonságokat és géneket – ezért ki kell zárni a szabadalmaztatható körből – hangsúlyozza állásfoglalásában az EP, amely 413 szavazattal, 86 ellenszavazat és 28 tartózkodás mellett döntött a javaslat elfogadásáról.

II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia

2016. május 11-12. között kerül megrendezés a II. Wolters Kluwer Jogi Konferencia, melynek fő témái között az új Ptk. gyakorlata, valamint az új polgári perrendtartás szerepel.

Előjelentkezési akciónk keretében 2015. december 31-ig 149 990 Ft (+ áfa) helyett 128 990 Ft-ért (+ áfa) jelenkezhet.

Részletes program és jelentkezés >>

A parlament állásfoglalásában felszólította az Európai Bizottságot, hogy kezdeményezze a meglévő uniós szabályozás egyértelművé tételét, különösen az unió biotechnológiai találmányok oltalmáról szóló irányelvét, és a pontosításról mielőbb tájékoztassa az Európai Szabadalmi Hivatalt annak érdekében, hogy ne lehessen szabadalmaztatni a hagyományos növénynemesítési eljárásokat. A képviselők ahhoz is ragaszkodtak, hogy a tagállamok tartsák fenn a lényegében biológiai eljárásokból származó anyagokhoz való garantált hozzáférést. Ezen anyagoknak felhasználhatónak kell maradniuk a növénynemesítés céljaira, fogalmaztak.

Az EP állásfoglalása az Európai Szabadalmi Hivatal 2015 márciusi határozatára válaszul született. A határozatban a hivatal szabadalmakat ítélt meg egy paradicsomfajta és egy brokkolifajta előállítására. A szabadalmi hivatal érvelése szerint ugyan a növények lényegében biológiai eljárással, például keresztezéssel történő előállítása nem szabadalmaztatható, de az újonnan létrejött növények vagy növényi anyagok az egész unióban védelmet élvezhetnek.

A képviselők azért fogalmazták meg állásfoglalásukat, hogy a jelenlegi uniós szabályok ilyen korlátozó jellegű értelmezése ne befolyásolja kedvezőtlenül az unió versenyképességét és ne vezethessen monopóliumok létrejöttéhez az élelmiszerpiacon.

A parlament már egy 2012-es állásfoglalásában is felszólította az Európai Szabadalmi Hivatalt, hogy ne biztosítson szabadalmi védelmet semmilyen, a hagyományos növénynemesítési eljárás eredményeképp kapott termék számára – tájékoztatott az EP.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.