Nem volt bűn belerúgni a hungarocellfejbe

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogerősen felmentették Pityinger Lászlót a garázdaság vádja alól.

Jogerősen felmentette a Fővárosi Törvényszék csütörtökön Pityinger Lászlót, akit Orbán Viktor kormányfő hungarocellből készült szobrának három évvel ezelőtti ledöntésével kapcsolatban garázdasággal vádoltak. 

A törvényszék – az elsőfokú bíróság döntésével megegyezően – bűncselekmény hiányában mentette fel a vád alól a Dopeman néven ismertté vált rappert. 

A kormányfő hungarocellből készült szobrát 2013 szeptemberében az I. kerületi Clark Ádám téren egy ellenzéki demonstráción döntötték le, majd amikor a fej letört, a vádlott, a rendezvény műsorvezetője, Pityinger László egyszer belerúgott. Ezek után a szobor maradványaiból a jelenlévők darabokat vágtak le, késsel szurkálták. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

A tényállás tartalmazza azt is, hogy a tüntetésen a vádlott a Himnuszt trágár szavakkal megszakítva adta elő. Ez ügyben nemzeti jelkép megsértésének gyanújával indult eljárás, ám azt 2014-ben maga az ügyészség szüntette meg. 

Az eljárás magánszemélyek feljelentésére indult, akik az eseményről szóló televíziós tudósítások nyomán felháborodva fordultak a hatóságokhoz. 

A tényállást az ügyben senki sem vitatta, a kérdés a másodfokon eljáró bíró szerint is az volt, hogy a cselekmény kimeríti-e a garázdaság fogalmát. 

A büntető törvénykönyv szerint az követ el garázdaságot, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen. Büntetése minősített esetben – például ha nyilvános rendezvényen követik el – akár három év is lehet. 

A bíró szóbeli indoklásában rámutatott: a garázdaság megállapításához az szükséges, hogy a három tényállási elem egyszerre álljon fenn, ám ebben az ügyben ebből kettő hiányzott. Bár a törvényszék szerint az eseménysor alkalmas volt másokban riadalom és megbotránkozás keltésére, a másik két tényállás nem állapítható meg. 

Annak vizsgálatával összefüggésben, hogy a történtek kihívóan közösségellenesnek tekinthetőek-e, a bíróság – egyezően a védői érveléssel – az alapjogokra utalt. A bíró indoklásában kifejtette: mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, a gyülekezési jog gyakorlása közben pedig a résztvevők a véleményüket szabadon kinyilváníthatják. 

A gyakorlat alapján rámutatott: a véleménynyilvánítás korlátozása csak kivételes esetekben lehetséges, ebben az ügyben pedig azt kellett vizsgálnia a bíróságnak, hogy a garázdaság mint köznyugalom elleni bűncselekmény esetében indokolt-e a vádlott szabad véleménynyilvánításhoz való jogát korlátozni a köznyugalom érdekében. 

Hozzátette: a vádlott a magatartását a hatóságok által tudomásul vett olyan politikai demonstráción valósította meg, amelynek célja az Orbán-rendszer elleni tiltakozás volt, így a szobor ledöntésével, valamint azzal a szimbolikusnak tekinthető aktussal, hogy az elgurult fejbe belerúgott, Pityinger László nem lépte túl a szabad véleménynyilvánítás határát. A másodfokú bíróság álláspontja szerint így nem indokolt a véleménynyilvánítás korlátozása a köznyugalom érdekében, az alapjogok gyakorlása pedig kihívóan közösségellenes magatartásként nem értékelhető. 

Azzal összefüggésben, hogy az erőszakos magatartás tényállása megállapítható-e, még az elsőfokú bíróság úgy vélte, a szobor rendeltetése eleve az volt, hogy ledöntsék, anyagi értékkel már nem bírt, így a vádlott cselekménye nem tekinthető erőszakosnak. A másodfokú bíróság ugyanakkor egy kúriai határozatra utalva arra mutatott rá, hogy nem az értéket, hanem a cselekmény jellegét kell vizsgálni. A bíróság indoklása szerint azért nem állapítható meg az erőszakos jelleg, mert a vádlott a véleménynyilvánítását az alkotmányos gyakorlatba nem ütköző módon valósította meg. 

A törvényszék arra is rámutatott: az első fokon eljáró bíróság helyesen utalt arra, hogy garázdaság meg nem állapíthatósága esetén felmerül a becsületsértés vétsége, ez azonban magánindítványra büntethető, amelynek előterjesztésére a sértett jogosult. A büntetőeljárási törvény kimondja azt is, ha az eljárás során derül ki, hogy a cselekmény magánindítványra büntethető, akkor be kell szerezni a jogosult nyilatkozatát. A törvényszék ezért kereste meg Orbán Viktort, hogy becsületsértés vétsége miatt kíván-e magánindítvánnyal élni. Mivel a 30 napos határidőn belül a kormányfő nem terjesztett elő ilyet, a bíróság nem vizsgálhatta, hogy a vádlott cselekménye megvalósította-e a becsületsértés vétségét, illetve ha még a becsületsértés tényállási elemei fenn is állnának, akkor korlátozható-e Pityinger László véleménynyilvánítása immár nem a köznyugalom, hanem az emberi méltóság védelmében. 

„A vádlott cselekményének ízlésessége megkérdőjelezhető, az nyilvánvalóan alkalmas volt megbotránkozás keltésére, azonban a cselekmény kihívó közösségellenességének és ezzel összefüggésben erőszakos jellegének hiányában nem valósít meg bűncselekményt” – szögezte le a bíró.

A jogerős végzés kihirdetése után Pityinger László újságíróknak azt mondta, győzött az igazság, ugyanakkor ijesztőnek nevezte, hogy „az embernek a véleménynyilvánítása miatt a törvény elé kell járulnia”. Megjegyezte, három évig tartott az eljárás. 

Azzal összefüggésben, hogy a törvényszék megkereste Orbán Viktort, Pityinger László közölte: „végre találkoztunk volna személyesen és esetleg megbeszéltük volna az ország problémáit”. Arról is beszélt, neki nem Orbán Viktorral mint magánszeméllyel van problémája, „hanem mint miniszterelnökkel és mint regnáló hatalommal”, és a vád alapját képező cselekményével is emiatt fejtette ki a kritikáját.

(MTI)

---