Nemzetiségi önkormányzatok is együttműködnek az áldozatsegítő központokkal

Együttműködési megállapodásokat kötött az Igazságügyi Minisztérium (IM) tizenkét országos nemzetiségi önkormányzattal az áldozatsegítő rendszer bővítése érdekében csütörtökön Budapesten.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium (IM) parlamenti államtitkára az együttműködési megállapodások aláírása után elmondta, a tárca nagy hangsúlyt fektet az áldozatsegítő rendszer bővítésére, a területi lefedettség növelésére, ezt szolgálja a már több mint százötven együttműködő partner.

Büszkék vagyunk nemzetiségeinkre – hangoztatta az államtitkár, kiemelve, a Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, kultúrájuk és anyanyelvük ápolásához. A magyar a Kárpát-medence legnagyobb nemzeti kisebbsége, viszonosságban reménykedünk – fogalmazott Répássy Róbert.

Kitért arra, hogy a minisztérium az együttműködés keretében az ismeretterjesztő, áldozatirányító tevékenységen kívül támogatást vár a nemzetiségektől a jogi segítők toborzásában és képzésében is, hogy az ország egész területén biztosítani tudják ezt a szolgáltatást.

Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a nemzetiségek is hasznosnak fogják találni az együttműködést, amikor olyanoknak kell információt adniuk, akik nem tudnak jól magyarul, ha például idelátogató rokonok kerülnek bajba. Arra kérte a nemzetiségek képviselőit, hogy utazási irodáknak is továbbítsák a szórólapokat.

Fürjes Zoltán, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára fontosnak nevezte, hogy a nemzetiségek tagjai áldozattá válás esetén, a „legkiszolgáltatottabb élethelyzetben” is anyanyelvükön tájékozódhassanak az elérhető segítségről.

Hangsúlyozta: a nemzetiségek jelen vannak a közigazgatásban, oktatásban, közéletben; a társadalom minden szintjén aktívak, államalkotó tényezők, erős jogi háttér biztosítja önazonosságuk megőrzését. Az, hogy államalkotó tényezők, azt is jelenti, hogy osztoznak a magyar társadalomért való felelősségben, aktívan közreműködnek jobbításában – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Hozzátette: e felelősség jegyében a nemzetiségek nyitottak voltak a közös munkára, lefordították saját nyelvükre a plakátokat, tájékoztató kiadványokat, és az együttműködés keretében ezentúl maguk is részt vállalnak a áldozatsegítő központok munkájában.

Fontos, hogy az áldozatsegítő szolgáltatás a lehető leggyorsabban elérhető legyen, az áldozatok mielőbb értesüljenek jogaikról; az áldozatoknak tudniuk kell, hogy van segítség – hangoztatta Fürjes Zoltán. Leszögezte, az állam felelősséggel tartozik a bajba jutottakért; a kulcsszó a szolidaritás, ezért épült ki az áldozatsegítő hálózat állami, egyházi és civil szereplők közreműködésével.

Ritter Imre, az Országgyűlés német nemzetiségi képviselője, a magyarországi nemzetiségek bizottságának elnöke örömét fejezte ki, amiért a nemzetiségek aktív részesei lehetnek az áldozatsegítő központok munkájának, ugyanakkor azt kívánta, hogy minél kevesebbszer legyen erre szükség, emlékeztetve arra, hogy cél az áldozattá válás megelőzése is.

A nemzetiségi nyelvekre lefordított áldozatsegítő kiadványokat Király Nóra, az IM áldozatsegítő központok tevékenységének kommunikálásáért felelős miniszteri megbízottja adta át a bolgár, görög, német, román, horvát, lengyel, örmény, ruszin, szlovák, szlovén, szerb és ukrán nemzetiségi önkormányzat képviselőinek.

(MTI)

---