Megtagadható-e egy ítélet elismerése azon az alapon, hogy sérti a szólásszabadságot?
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ukrán nemzet elleni népirtássá nyilváníthatja a német szövetségi parlament (Bundestag) a holodomort, a mai Ukrajna területén 1932-33-ban pusztító éhínséget – írta pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap a kormánypártok és legnagyobb ellenzéki erő közös határozati javaslatát ismertetve.
A koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek és liberálisok (FDP) – és a CDU/CSU ellenzéki jobbközép pártszövetség közös javaslata szerint a Bundestagnak ki kell mondania, hogy a Joszif Sztálin irányításával működő moszkvai vezetés szándékosan idézte elő a négymillió ember halálát követelő tömeges éhínséget.
Az éhínséggel egy időben az ukrán városokban üldözték az értelmiségieket, méghozzá „azzal a céllal, hogy elpusztítsák őket mint a kulturális identitás hordozóit”. A holodomor így „a totalitárius rendszerek által elkövetett embertelen bűnök listájához tartozik, amelyek milliók életét oltották ki Európában, különösen a huszadik század első felében” – áll a Bundestag következő heti ülésére beterjesztett határozattervezetben.
Ez a bűncselekmény „közös európai történelmünk része”, de kevéssé ismert Németországban és az Európai Unióban, ezért a szövetségi kormánynak hozzá kell járulnia a holodomorról szóló ismeretek terjesztéséhez és az áldozatokra emlékezéshez – sürgetik a kormánypárti frakciók és a CDU/CSU képviselőcsoportja.
Rámutattak: míg Ukrajnában évek óta folyik a holodomor kutatása, „Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetése ideologizált történelempolitikát folytat, amely megakadályozza a sztálini bűnök, köztük a holodomor feldolgozását”.
A tervezetben az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellentétes a nemzetközi joggal, és „az európai békerend és értékrend elleni támadást jelent”, ezért a Bundestag „minden eddiginél határozottabban kiáll amellett, hogy nem lehet teret engedni Európában a nagyhatalmi törekvéseknek és az elnyomásnak”.
(MTI)
Három izgalmas ítéletet elemez legfrissebb podcastjában a Magyar Jogász Egylet.
A négyoldalú megállapodás alapján a bírák és az igazságügyi alkalmazottak 2025. január 1. és 2027. január 1. között három ütemben kapnak béremelést. Így 2027-re a bírák az átlagos jövedelme 48 százalékkal, a bírósági titkároké és fogalmazóké 82 százalékkal, míg a bírósági tisztviselőké 100 százalékkal emelkedhet.
A szervezett bűnözés elleni aktuális rendészeti feladatokról, a szükséges nemzetközi együttműködésekről, az online világ térhódításáról, valamint a szervezett bűnözés áldozatairól is szó esett a Nemzeeti Közszolgálati Egyetem rendészeti eszmecseréjén – olvasható a ludovika.hu-n.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!