Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ukrán nemzet elleni népirtássá nyilváníthatja a német szövetségi parlament (Bundestag) a holodomort, a mai Ukrajna területén 1932-33-ban pusztító éhínséget – írta pénteken a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lap a kormánypártok és legnagyobb ellenzéki erő közös határozati javaslatát ismertetve.
A koalíciós pártok – szociáldemokraták (SPD), Zöldek és liberálisok (FDP) – és a CDU/CSU ellenzéki jobbközép pártszövetség közös javaslata szerint a Bundestagnak ki kell mondania, hogy a Joszif Sztálin irányításával működő moszkvai vezetés szándékosan idézte elő a négymillió ember halálát követelő tömeges éhínséget.
Az éhínséggel egy időben az ukrán városokban üldözték az értelmiségieket, méghozzá „azzal a céllal, hogy elpusztítsák őket mint a kulturális identitás hordozóit”. A holodomor így „a totalitárius rendszerek által elkövetett embertelen bűnök listájához tartozik, amelyek milliók életét oltották ki Európában, különösen a huszadik század első felében” – áll a Bundestag következő heti ülésére beterjesztett határozattervezetben.
Ez a bűncselekmény „közös európai történelmünk része”, de kevéssé ismert Németországban és az Európai Unióban, ezért a szövetségi kormánynak hozzá kell járulnia a holodomorról szóló ismeretek terjesztéséhez és az áldozatokra emlékezéshez – sürgetik a kormánypárti frakciók és a CDU/CSU képviselőcsoportja.
Rámutattak: míg Ukrajnában évek óta folyik a holodomor kutatása, „Oroszországban Vlagyimir Putyin vezetése ideologizált történelempolitikát folytat, amely megakadályozza a sztálini bűnök, köztük a holodomor feldolgozását”.
A tervezetben az is szerepel, hogy Oroszország Ukrajna elleni háborúja ellentétes a nemzetközi joggal, és „az európai békerend és értékrend elleni támadást jelent”, ezért a Bundestag „minden eddiginél határozottabban kiáll amellett, hogy nem lehet teret engedni Európában a nagyhatalmi törekvéseknek és az elnyomásnak”.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
