Névsorrend: salamoni szabályozás a spanyoloknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az anyakönyvvezetők dönthetek a spanyol gyerekek vezetékneveinek sorrendjéről a szülők vitája esetén.


A dél-európai országban hagyományosan mindenki két családnevet visel, az első az apa, a második az anya vezetékneve. 1999 óta lehetőség van a kettő felcserélésére, de kizárólag abban az esetben, ha a szülők ebben egyetértenek. Vita esetén pedig automatikusan marad az eredeti sorrend.

Az elmúlt 18 évben mintegy 23 ezer csecsemő kapta elsőként édesanyja családnevét a Spanyolországban világra jött mintegy 8 millió gyerek közül. Sokak szerint ezt a lehetőséget az eddigi bonyolult és hosszadalmas eljárás sem tette népszerűvé.

Egy nemrégiben bevezetett törvénymódosítással azonban a döntés azonnal, még ott a hivatalban megszülethet. 

A szülők közti vita esetén az anyakönyvvezető olyan szempontokat mérlegelhet, mint például az, hogy melyik a ritkább vezetéknév, vagy hogyan hangzik jobban a teljes név. 

A jogszabály-módosítás bevezetése egyelőre nem hozott áttörő változást, az azóta eltelt egy hónapban az újszülöttek 0,5 százaléka, 193 gyerek kapta meg elsőként édesanyja vezetéknevét.

A spanyol igazságügyi minisztérium szerint ez a megoldás abszolút egyenlőséget teremt a szülők között.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.