NKE, kisajátítás, digitális állampolgárság, közgyógyellásátás, mentelmi jog – voksolt a Parlament


Változik a közgyógyellátás időtartama 2025-től az Országgyűlés keddi döntése értelmében. A képviselők igazságügyi törvényeket is módosítottak. Tanárképzést is végez a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), integrálják a közgyűjteményeket, és kötött könyvárrendszert vezetnek be – erről döntött kedden az Országgyűlés, amely elfogadta az a törvénymódosítást is, miszerint a jövőben lehetőség lesz a digitális állampolgárság előregisztrációjára. Felfüggesztette Gy. Németh Erzsébet (DK) mentelmi jogát kedden az Országgyűlés, amely módosította a testnevelésóra alóli felmentés szabályait és elfogadta az EU-s minibérrel kapcsolatos irányelv átültetéséhez szükséges törvénymódosításokat.

Tanárképzést is végez az NKE, integrálják a közgyűjteményeket és kötött könyvárrendszert vezetnek be

Az Országgyűlés 134 igen, 38 nem szavazattal és 11 tartózkodás mellett elfogadta az oktatási, családügyi, kulturális tárgyú és kapcsolódó törvények módosításáról szóló kormányzati javaslatot, amely a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) portfólióját bővíti a tanár-, tanító- és óvóképzéssel, valamint az azokhoz kapcsolódó továbbképzéssel.

Az NKE bővítéséhez a józsefvárosi önkormányzat tulajdonában álló VIII. kerületi ingatlanok köznevelési, valamint felsőoktatási feladatokkal összefüggő tevékenység ellátása céljára az állam tulajdonába kerülnek. Az ingatlanok forgalmi értékét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő független értékbecslő bevonásával állapítja meg, és téríti meg az önkormányzat számára.

A módosítás megteremti a jogszabályi feltételeit annak, hogy az Országos Széchényi Könyvtár, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum a Magyar Nemzeti Múzeumba integrálódva, Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ néven működjön tovább, elősegítendő a közgyűjteményi rendszer hatékonyságának növelését.

Bevezetik a kötött könyvárrendszert, amely lehetővé teszi, hogy a kiadók egy éven át meghatározott, maximum tízszázalékos árengedmény mellett értékesíthessék a könyveiket.

A jövőben lehetőség lesz digitálisállampolgárság-előregisztrációra

Az Országgyűlés 142 igen, 21 nem szavazattal, 20 tartózkodás mellett elfogadta a kormány kezdeményezésére a törvénymódosítást, amely a digitális állam megvalósítását segíti elő. A jogszabály alapján a jövőben lehetőség lesz a digitális állampolgárság előregisztrációjára.

A személyi azonosság igazolását követően az ügyfél megkaphatja az előregisztrációhoz tartozó adatokat egy mobiltelefonnal olvasható kód formájában, és eltárolhatja azt a későbbi aktiváláshoz.

A rendőrségről szóló törvény módosításával a jövőben igazoltatás során digitális okmánnyal vagy adattároló kód felmutatásával is igazolhatják majd adataikat az emberek.

Módosul a jogalkotási törvény

Az Országgyűlés 136 igen, 25 nem szavazattal és 22 tartózkodás mellett elfogadta a jogalkotási törvény módosítását, amely a jövőben kötelezővé teszi a preambulumot a jogszabálytervezetekben és benne a célmeghatározást.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a javaslat általános vitája során mondott expozéjában a módosítás céljaként a preambulum funkcionális jelentőségének felértékelését és a jogalkalmazás egységesítését jelölte meg.

Hatékonyabbá válik az online csalásokkal szembeni fellépés

Az online csalások elleni hatékonyabb fellépést teszi lehetővé a büntetőjogi törvények módosítása, amelyet 153 igen, hét nem szavazattal, 23 tartózkodás mellett fogadott el a parlament.

A jövőben a nyomozó hatóság önállóan is elvégezheti a pénzügyi tranzakciókban résztvevők azonosítását, valamint önkéntes adatszolgáltatásra hívhatja fel az érintett közöségi médiaszolgáltatókat, függetlenül attól, hogy azok magyarországi honosságúak-e.

A módosítás eredményeképpen a pénzügyi szolgáltatóknak lehetőségük lesz a bűncselekményben érintett pénzügyi tranzakciót követően, a pénzügyi szektoron belüli megfelelő együttműködéssel, információcserével felkutatni és blokkolni az elvont bankszámlapénzt még azt megelőzően, hogy az elkövetők a pénzügyi szektoron kívülre juttathatnák azt.

A büntetés-végrehajtást érintő módosításokat a csengeri börtön építése teszi szükségessé, amelyben arcképfelismerő rendszert építenek ki az intézmény területén tartózkodók nyomon követésére.

Közlekedési tárgyú törvényeket módosítottak

Az Országgyűlés 147 igen, öt nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett elfogadta az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását a kormány javaslatára. A változtatások a hét közlekedési tárgyú törvény mellett négy kapcsolódó törvény módosítását tartalmazzák; a tarifa- és kedvezményrendszer átfogó korszerűsítése érdekében a szükséges, törvényi szintű módosítások mellett rögzítenek hatósági eljárási egyszerűsítéseket, adminisztratív könnyítéseket is.

A tarifareform részeként törvényi szintre emelik a magyarigazolvánnyal rendelkezők kedvezményeit tartalmazó kormányrendeleti szabályozást.

Lehetővé válik a pontosabb, anonim módon és felvétel nélkül végzett utasszámlálás, valamint a vezetői engedélyek informatikai rendszerből történő lekérdezése. A változtatás fontos eleme az EU-n belüli útdíjfizetések elmulasztásával kapcsolatos adatok határokon átnyúló cseréje, valamint az útdíjbevételek felhasználásával kapcsolatos pontosítás is. A módosítás pontosítja az utánképzés-foglalkozásvezetőkre vonatkozó szabályokat, költségmentességet rögzít továbbá a járműlopás miatt hivatalból, átmeneti időszakra forgalomból kivont járművek forgalomba helyezésénél.

A módosítás kitér arra is, hogy a középiskolás járművezetők a nemzeti köznevelésről szóló törvény és a szakképzésről szóló törvény szerinti közlekedési alapismeretek és elsősegélynyújtásra vonatkozó vizsgáját a középiskola szervezi, bonyolítja le. A vizsga sikeres teljesítését igazoló tanúsítványt a középiskola adja ki.

Változik a közgyógyellátási jogosultság időtartama

Az Országgyűlés 142 igen, 13 nem szavazattal és 27 tartózkodás mellett elfogadta a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosítását.

A jogszabály alapján változik a közgyógyellátási jogosultság időtartama, ez jelenleg alanyi jogon négy, míg normatív jogon két évre jár. 2025. január 1-jétől az alanyi jogosultság az alapul szolgáló körülmény fennállásáig terjed ki, a normatív közgyógyellátást pedig négy évre állapítják meg.

Lehetővé válik, hogy a fogyatékkal élők ápoló, gondozó célú lakóotthonát maximálisan 14 férőhelyig bővítsék. A jövőben véglegesnek véleményezett állapot esetén nem kell elvégezni a súlyosan fogyatékos emberek időszakos felülvizsgálatát.

A törvényalkotási bizottság javaslatára került a jogszabályba, hogy a Nemzeti Sportot is kiadó N.S. Média és Vagyonkezelő Kft. államot megillető tulajdonosi jogait a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap gyakorolja.

Ugyancsak a törvényalkotási bizottság kezdeményezésére került a törvénybe az a szabályozás, miszerint a lakóépület tulajdonosa jogosult a lakóépület erre alkalmas felületeinek reklámelhelyezés céljából történő hasznosítására, ami magába foglalja az ingatlan feletti légi tér ingyenes igénybevételét is. Az indoklás szerint a jogalkalmazás egyértelműsítése érdekében kívántak meghatározni objektív kritériumokat az új szabályokkal.

Agrártörvényeket módosítottak

A parlament 138 igen, négy nem szavazattal és negyven tartózkodás mellett elfogadta az egyes agrártárgyú törvények módosítását. Kötelezően elírták a mezőgazdasági vállalkozási szerződéseknél a kockázatmegosztással kapcsolatos rendelkezések szerződésbe foglalását. A gyümölcs- és zöldség-, valamint a sertés- és baromfihús-ágazatoknál ez akkor kötelező, ha az adásvételt a vetés vagy a termésbetakarítás évének első napja előtt, illetve a tenyésztésbe vétel előtt kötötték meg.

Meghatározták a termeltetői szerződés fogalmát és létrehozták a termeltetőkről és az általuk kötött termeltetői szerződésekről vezetett nyilvántartást.

Késedelmes fizetéskor a mezőgazdasági igazgatási szerv ágazatfelügyeleti bírságot szabhat ki a meg nem fizetett ellenérték tíz százalékában, de legalább egymillió forint értékben.

A törvény rendelkezéseket állapít meg a mezőgazdasági termékek nagykereskedelmével kapcsolatban is, eltiltva azoknak a kereskedelmi vállalkozásoknak tulajdonosait és vezetőit, amelyek nemcsak a termelőktől megkapott áru ellenértékét nem fizették meg, hanem ennek fedezetét is elvonták a felszámolás vagy végelszámolás megkezdése előtt.

Az örökösnek ezentúl egy éve lesz a földtulajdonszerzés feltételeinek teljesítésére. A gazdaságátadási szerződés hatósági jóváhagyása iránti eljárás a jövőben díj- és illetékmentes lesz. A jövőben a vadászatra jogosult a vadászati napló és teríték-nyilvántartás vezetését elektronikus alkalmazással is végezheti. A törvényalkotási bizottság újrafogalmazta a vadaskert fogalmát, e szerint a jövőben az ilyen területen lévő vad a vadászatra jogosult tulajdonában van.

A honvédek jogállásával összefüggő törvényeket módosítottak

A képviselők 133 igen, 49 nem szavazattal jóváhagyták a honvédek jogállásával összefüggő törvények módosítását, amelynek célja, hogy az alaptörvény tizenkettedik módosítását – miszerint a honvédség hivatásos állományú tagjainak jogállásáról a kormány alkot rendeletet – átvezesse a jogrendszeren. Ennek érdekében 37 törvény módosítottak, valamint július 1-jével hatályon kívül helyezték a honvédek jogállásáról szóló törvényt.

A jövőben a Honvéd Vezérkar főnöke normatív utasítást adhat ki. Ez a jog korlátozott, csak meghatározott tárgykörökben, az öltözködési szabályzat, az alaki szabályzat, a szolgálati szabályzat és a fizikai alkalmassági követelmények meghatározása körében alkalmazható.

A törvényben rögzítették: a főispán illetményének megállapítása ugyanolyan szabályok alapján történik, mint a közigazgatási államtitkáré, de az ő fizetését nem a miniszterelnök, hanem az irányító miniszter határozza meg.

Igazságügyi törvényeket fogadtak el    

Elfogadta az Országgyűlés az igazságügyi tárgyú törvények módosítását, a döntés a képviselők 134 igen, 37 nem szavazattal és 12 tartózkodás mellett fogadták el.

A törvény egyebek mellett lehetővé teszi, hogy lezárt ügyek bírósági, ügyészségi anyagait megismerhesse az igazságügyi tárca vezetője „a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából”. Az iratokat anonimizálni kell, és csak jogorvoslattal nem támadható, jogerős, illetve végleges döntéssel lezárt ügyek iratai kerülhetnek ebbe a körbe.

Ezentúl a közjegyző jogosult lesz az előtte személyesen megjelent, elektronikus aláírást nem használó fél helyett hitelesíteni az ingatlan-nyilvántartásban tehető jognyilatkozatokat.

A végrehajtók munkájának ellenőrzésével indokolták azt a rendelkezést, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága adatot igényelhet a végrehajtói kartól az éves beszámolók ellenőrzésekor annak érdekében, hogy meggyőződhessen a szakmai beszámoló valóságtartalmáról, hitelességéről, teljes körű voltáról.

A jövőben – a munkaterheik növekedése miatt – az Országos Bírói Tanács elnöke és elnökhelyettese mentesül a bírói munka alól, és számukra budapesti lakhatást is biztosítanak, ha ilyennel nem rendelkeznek.

A törvényből törölték azt az eredeti előterjesztésben szereplő rendelkezését, miszerint a Gazdasági Versenyhivatal bizonyos ágazatokban működő vállalkozásokat alapvető jelentőségűvé minősíthet és kötelezettségeket szabhat ki rájuk.b

Felfüggesztették Gy. Németh Erzsébet (DK) mentelmi jogát

Az Országgyűlés 140 igen, 43 nem szavazattal, tartózkodás nélkül felfüggesztette Gy. Németh Erzsébet (DK) mentelmi jogát. Az DK-s politikus ellen az Országgyűlés honlapján közzétett határozati javaslat szerint egy magánszemély tett feljelentést február 22-én „Újabb bizonyíték van az orbáni pedofilhálózat működésére!” címmel tartott online sajtótájékoztatója miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ezt követően kérte az Országgyűléstől a mentelmi jog felfüggesztését.

A feljelentés szerint a képviselő nagy nyilvánosság előtt olyan kijelentéseket tett, amelyek értelmében a feljelentő hivatali beosztásával tudatosan visszaélt egy bűnös magatartás szándékos eltussolása érdekében. Ugyanakkor arról egyáltalán nem adott tájékoztatást, hogy a feljelentő büntetőeljárás megindítását kezdeményezte. A feljelentés alapján Gy. Németh Erzsébet a valósággal ellentétes mondatok nagy nyilvánosság előtt történő közzétételével megvalósította a Btk. szerinti rágalmazás vétségét.

Az ügyben az Országgyűlés mentelmi bizottsága három igen és két nem szavazattal a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését javasolta. Hargitai János (KDNP), a mentelmi bizottság elnöke elmondta: a feljelentő Pölöskei Gáborné volt. Úgy értékelt: a bicskei eset feltárását a közvélemény elvárja, az események bíróság előtti tisztázása a nyilvánosság tájékoztatása érdekében is indokolt, ha a mentelmi jogot fenntartanák, akkor ennek az igénynek tennének keresztbe.

Gy. Német Erzsébet azt mondta, a képviselők feladata a hatalom ellenőrzése, a mentelmi jog felfüggesztése ennek korlátozása. „Nem fognak elhallgattatni, el fogom mondani, hogy ki mindenki felelős a bicskei szégyenletes ügyekért, Novák Katalinon, Varga Juditon, Balog Zoltánon át egészen Pölöskei Gáborné Áder Annamáriáig” – hangoztatta.

Módosultak a testnevelésóra alóli felmentés szabályai

A képviselők 134 igen, 42 nem és 7 tartózkodó szavazattal elfogadták a belügyi ágazati feladatellátást támogató törvények módosítását, amelyek idegenrendészeti, egészségügyi, közoktatási szabályok pontosítását, valamint deregulációs és jogharmonizációs célú módosításokat is tartalmaznak.

Módosultak a közoktatásban a mindennapos testnevelés alóli felmentés szabályai: a jövőben kizárólag a versenyengedéllyel rendelkező tanulók kaphatnak felmentést heti két óra alól, ha a testnevelési óra a nulladik, az első, az utolsó vagy utolsó kettő tanítási órára esik.

Átalakul az orvosi igazolások rendje: az óvodai, iskolai vagy kollégiumi foglalkozásról való hiányzásról szóló igazolást a jövőben az elektronikus egészségügyi szolgáltató téren keresztül is továbbítani lehet.

A törvényalkotási bizottság javaslatára került a jogszabályba a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény módosítása. Eszerint létrejön az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett minősített piaci szereplők jegyzéke. A jövőben a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter – a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője – rendeletben állapítja meg azokat a gazdasági szektorokat, amelyek beszerzési eljárásain kizárólag ezen a jegyzéken nyilvántartott gazdasági szereplő vehet részt.

A speciális, új típusú jegyzékre az érintett gazdasági szereplők kérelmére lehet felkerülni, az Alkotmányvédelmi Hivatal által lefolytatott cégellenőrzés, személyellenőrzés, valamint a gazdasági szereplő tevékenységi területének vizsgálatát követően. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter arra is felhatalmazást kap, hogy rendeletben állapítsa meg a jegyzékhez kapcsolódó formanyomtatványokat és a jegyzék tartalmi elemeit.

Szintén a törvényalkotási bizottság javaslatára került a jogszabályba, hogy a jövőben a kormánytisztviselők eskütétele minden esetben szóban történik majd. Ezt azzal indokolták, hogy a kormánytisztviselői eskü nemcsak a hivatásrendhez alakít ki pozitív érzelmi kötődést, hanem jelentős szerepet játszik „a nemzeti érdeket előtérbe helyező attitűd és erkölcsi tartás kialakításában erősítésében is”.

Elfogadták az EU-s minibérrel kapcsolatos irányelv átültetéséhez szükséges törvénymódosításokat

Az Országgyűlés 148 igen, 3 nem és 31 tartózkodó szavazattal elfogadta a munkavédelmi törvény módosításáról szóló, valamint az EU-s minimálbérekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését szolgáló jogszabályt.

A megfelelő minimálbérekről szóló 2022-es irányelv hazai jogba való átültetésének határideje 2024. november 15. A munka törvénykönyvének módosításával felhatalmazást kapott a kormány, hogy rendeletben jelölje ki a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megállapításával kapcsolatban konzultációra jogosult fórumot.

Kiegészül az üzemi tanácsok véleményezési jogköre: ha egy cégnél a harmadik országbeli munkavállalók száma eléri a foglalkoztatottak létszámának 5 százalékát, valamint minden további 5 százalékos növekedés előtt, a munkáltatónak ki kell kérnie az üzemi tanács véleményét.

A törvényalkotási bizottság javaslatára került a jogszabályba a Paksi Atomerőmű bővítésével kapcsolatos törvény és a Budapest-Belgrád vasútvonalról szóló jogszabály módosítása, amelyet a két beruházás speciális munkaerőigényének biztosításával indokoltak. Eszerint a beruházásokon dolgozó harmadik országbeli állampolgárok tartózkodási engedélye – az általános szabályokban foglalt három év helyett – legfeljebb öt évig lehet érvényes, és a családegyesítésre is engedélyt kaphatnak.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek