Nőtt az új álláshelyek száma márciusban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyarországi foglalkoztatók márciusban összesen csaknem 142 ezer üres álláshelyet jelentettek be a munkaügyi kirendeltségeken, így februárhoz képest több mint hatszorosára, az előző év márciusához viszonyítva pedig két és félszeresére nőtt a munkalehetőségek száma – derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett legfrissebb munkaerő-piaci adatokból.


A legtöbb új munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyéből érkezett. Márciusban összesen 167 700 munkahely állt rendelkezésre közvetítésre, amelyből a zárónapon 73 700 állás maradt betöltetlen.

Az NMH adatai szerint az újonnan bejelentett munkaerőigények 91,9 százaléka támogatott álláshely volt, ennek nagy része a közfoglalkoztatás keretében állt rendelkezésre. Az év harmadik hónapjában az újonnan bejelentett támogatott álláshelyek száma 130 300 volt, ez mind az előző, mind az előző év azonos hónapjához képest jelentős emelkedés. A munkaadók 11 500 nem támogatott új álláshelyet  jelentettek be márciusban.

Az adatok szerint a márciusi zárónapon mintegy 620 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, 8,3 százalékkal kevesebbet, mint az előző hónapban. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor csaknem 29 ezerrel, 4,9 százalékkal nőtt az állástalanok száma.

A legtöbb álláskereső továbbra is Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, ez a két megye a teljes állomány 21,4 százalékát adta.

Rodin munkaügyi rendezvények

2013.04.16. – Outplacement, self management

2013.04.18. – Bérmozaik 2013

2013.04.25. – Munkaviszony létesítése, és a bővülő atipikus foglalkoztatási formák

2013.05.14. – Munkajog bérszámfejtőknek: a munka díjazása – a távolléti díj új szabályai

2013.05.23. –A munkaidő és pihenőidő új szabályai – szabadság kiadása elszámolása a gyakorlatban

Márciusban 292 ezer álláskereső volt jogosult pénzbeli ellátásra, közel egynegyedük álláskeresési ellátást kapott. A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 13,9 százalék volt márciusban, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 9,4 százalék volt.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti 15-74 éves munkanélküliek száma 2012 decembere és 2013 februárja között 501 900 volt, ami 11,6 százalékos munkanélküliségi rátát eredményezett.

A nyilvántartásban csaknem 74 ezer pályakezdő szerepelt, arányuk az összes álláskereső között 11,9 százalékot tett ki. Februárhoz képest 4,6 százalékkal csökkent, 2012 márciusához képest pedig 26,5 százalékkal nőtt a pályakezdő álláskeresők száma.

A zárónapon több mint 178 ezer tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresőt tartottak nyilván, februárhoz képest 2,9 százalékkal csökkent a számuk, az előző év azonos időszakához képest azonban jelentősen, 34,1 százalékkal emelkedett. Márciusban az összes állástalanhoz viszonyított arányuk 28,7 százalékot tett ki.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 21.

Kötelező lesz az elektronikus aláírás

Nagyot fejlődött az elektronikus dokumentumkezelés és az ügyintézés, de egy kritikus ponton általában megbicsaklik a folyamat – ez pedig a hitelesítés. Legyen szó magánszemélyek hivatali vagy szolgáltatói ügyintézéséről, esetleg két vállalkozás közötti üzleti szerződésről, a legtöbb esetben a teljesen digitalizált folyamat egy pontján belép az analóg világ: amikor a dokumentumokat kézzel írják alá az érintett felek. Hamarosan azonban komoly változás várható – számol be az ITBusiness.hu.

2024. május 21.

Már a magyarok fele támogatja a házassági egyenlőséget

Tovább javult az LMBTQI közösség általános elfogadása a magyar társadalomban, mutatja a Háttér Társaság megbízásából a Medián által készített reprezentatív új közvélemény-kutatás. Már a magyarok több, mint felének van LMBT ismerőse, és 71%-uk elfogadó lenne, ha előbújna a gyermekük.

2024. május 21.

Hazánkban is megkerülhetetlen lesz a mesterséges intelligencia

Magyarországon is versenyhátrányba kerülnek azok a munkavállalók, akik nem képesek alkalmazni a mesterséges intelligenciát (MI), és azon médiavállalatok, amelyek nem integrálják az új technológiákat a munkafolyamataikba – olvasható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmányában, hozzátéve: a magyarok inkább pozitívan gondolnak az MI-megoldásokra.