Nyert Kishantos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria kedden kihirdetett határozatában megállapította, hogy érvénytelen a magyar állam és a Mező Vidék Bt. közötti termőföld-haszonbérleti szerződés, ezzel helyben hagyta a másodfokú bíróság tavalyi döntését. A felperes a földterület korábbi bérlője, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. volt. A Földművelésügyi Minisztérium (FM) szerint az ítélet semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára a Kishantosi Kft. számára.


A Kúria tájékoztatása szerint a pályázati eljárás útján megkötött szerződés jogszabályba ütközött, mert a magyar állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) olyan társasággal kötött szerződést (Mező Vidék Bt.), amely nem indulhatott volna a pályázati eljárásban a vonatkozó kormányrendelet szerint, mert nem származott jövedelme mezőgazdasági tevékenységből.

A pályázati eljárás lefolytatása nem eredményezheti azt, hogy a pályáztató erre hivatkozással olyan személlyel kössön szerződést, akivel a szerződéskötést egyébként jogszabály kizárja – írja a Kúria.

Ács Sándorné, a felperes Kishantosi Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-nek úgy fogalmazott, „felemelő érzés megélni, hogy működik a jogállam Magyarországon”. Mint mondta, a legmagasabb bírói fórum, vagyis a Kúria döntése megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy az NFA és a Mező Vidék Bt. között megkötött bérleti szerződés jogszabályellenes volt és jó erkölcsbe ütközött.

Úgy vélte, a többi nyertes pályázó esetében is törvénytelen volt a pályázat, reményei szerint azok esetében is ugyanígy igazat adnak nekik. Hozzátette, az NFA döntései eddig félmilliárd forintos kárt okoztak a kft.-nek.

Változásfigyeltetés

Ne maradjon le!

Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére!

Megrendelés >>

A Greenpeace az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt írja: az ítélet precedensértékű, azt mutatja, hogy a bíróságok ténylegesen számon kérhetik a NFA-n a jogszabályok betartását.

A keresetet a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Közhasznú Kft. nyújtotta be a magyar állam, a Mezővidék Bt. és az NFA ellen, mint a földterületek volt haszonbérlője. A kft. kereseteiben az egész pályázati eljárás érvénytelenítését kérte, mert vitatták a kishantosi állami földekre kiírt pályázatokat, azok bírálatát, és azt a szerződést, amelyet olyan pályázó nyert, aki szerintük nem felelt meg a pályázati feltételeknek. Tavaly júniusban a másodfokon eljáró fővárosi törvényszék – az elsőfokú ítéletet megváltoztatva – jogerősen érvénytelennek nyilvánította a magyar állam és a Mezővidék Bt. közötti földhaszonbérleti szerződést, helyt adva a Kishantosi Nonprofit Kft. keresetének. A kft. további három kereseténél új eljárás lefolytatására kötelezte az elsőfokú bíróságot a törvényszék.

Az FM a döntésre reagálva közölte: a Kishantosi Kft. a meghirdetett mintegy 450 hektár, összesen 10 birtoktest mindegyikében vizsgálatot kezdeményezett. Ezekből mindössze egy darab, 27 hektáros terület pályáztatásával kapcsolatban született jogerős elmarasztaló döntés, ahol a Kúria helyben hagyta a korábbi másodfokú ítéletet. Az érintett terület haszonbérlője a pályázatában egy nyilatkozatot helytelenül tett meg, ezért nem vehetett volna részt eredményesen a pályázaton. A mai ítélet a Kishantosi Kft. számára semmilyen jogot nem ad az érintett földrészlet használatára – szögezték le.

A tárca közleménye szerint a kishantosi területek haszonbérleti pályázataival kapcsolatosan korábban a bíróság megállapította, hogy az érintett haszonbérleti pályázati rendszer a jogszabályoknak megfelelő volt.

A jogerősen lezárult birtokvédelmi perekben többszörösen kimondta a bíróság, hogy a Kishantosi Kft.-nek a területek birtoklásához semmilyen jogalapja sincsen, jogcímmel kizárólag a pályázaton nyertes gazdák rendelkeznek – emelte ki az FM.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 7.

Megújuló fogyasztóvédelem

2025 januárjában feláll a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság, amely még hatékonyabb fogyasztóvédelmi, azaz kormányhivatali fellépéseket sürget majd. Ehhez besegíthet, hogy a 2024 márciusától hatályos, legújabb fogyasztóvédelmi bírságrezsim már a kormányhivatalok számára is igen magas bírságok kiszabását teszi lehetővé.