Jogászvilág.huSzerző:Jogászvilág.hu


2018. július 9. Szakma

AB: Mulasztott az Országgyűlés a minősített adat védelme terén

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azáltal, hogy az adott adatfajta minősítésére jogosult szerv vagy személy kizárólagos feljelentési joga megállapításával nem az alkotmányos követelményeknek megfelelően szabályozta a minősített adattal visszaélés miatti büntetőeljárás megindítását és az állami büntetőigény érvényesítését. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-ig tegyen eleget.

2018. június 23. Szakma

AB: Szabályozni szükséges a nemváltoztatáshoz kapcsolódó névváltoztatást

Az Alkotmánybíróság – hivatalból eljárva – megállapította, hogy az Alaptörvény II. és XV. cikk (2) bekezdését sértő mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a jogalkotó nem szabályozta a jogszerűen letelepedett nem magyar állampolgárok névváltoztatási eljárását. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Sulyok Tamás és Szívós Mária.

2018. május 17. Napi

Sportjogi könyvbemutató a Budapesti Ügyvédi Kamarában

A Wolterskluwer Kiadó gondozásában jelent meg Magyarország sportjogi enciklopédiája. Az angol nyelvű monográfiát prof. Dr. Dimitrios Panagiotopoulos, a Nemzetközi Sportjogász Társaság elnöke mutatja be 2018 május 22-én 14.00 órakor a Budapesti Ügyvédi Kamara protokolltermében.

2018. április 9. Szakma

AB: Mulasztott az Országgyűlés egyes közlekedőképességükben korlátozott személyek esetében

Az Alkotmánybíróság szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek támogatását, ezért felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2018. december 31-éig tegyen eleget. A döntéshez Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt, Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást csatoltak.

2018. április 9. Szakma

AB: Rokkantsági ellátáshoz elegendő, ha a kérelem évében rendelkezünk 180 napnyi jövedelemmel

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mmtv.) 1. § (2) bekezdése 3. pontja második fordulata alkalmazása során alkotmányos követelményként azt határozta meg az Alkotmánybíróság, hogy a havi átlagjövedelem számításának szabályát valamennyi olyan ellátásra jogosultra alkalmazni kell, aki a referencia-időszak kezdetét követően rendelkezik legalább 180 naptári napi, egészségbiztosítási járulékfizetés alapját képező jövedelemmel. A döntéshez Dienes-Oehm Egon, Pokol Béla és Stumpf István párhuzamos indokolást, Czine Ágnes és Salamon László különvéleményt csatoltak.

2018. március 26. A jövő jogásza

Új Pp. – Az érdemi tárgyalási szak

A korábbi egységes perszerkezettel szemben az új polgári perrendtartás (Pp.) az osztott perszerkezetet vezeti be. Az elsőfokú eljárásban a tárgyalást mind időben, mind pedig funkciójában két részre osztja a törvény, a perfelvételi szakra és az érdemi tárgyalási szakra. A perfelvétel lezárásával indul az érdemi tárgyalási szak, mely a bíróság által lefolytatandó bizonyítási eljárás színtere.

2017. december 21. Szakma

AB: A tulajdonjog védelme nem terjed ki kötelmi jogviszonyokra

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria mint felülvizsgálati bíróság Gfv.VII.30.345/2014/6. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB gyakorlata szerint az Alaptörvény XIII. cikk (1) bekezdésének a védelme a dologi és nem a kötelmi jogviszonyokra terjed ki. Az AB elutasításnak indoka, hogy jelen esetben az indítványozó által állított, a faktoráláshoz, követelésvásárláshoz kapcsolódó tulajdonsérelem kötelmi és nem dologi jogi jellegű jogviszonyhoz kapcsolódik, ezért az alaptörvény-sértés nem áll fenn.

 

2017. december 20. Szakma

AB: A bírókizárási okok megítélése

Az Alkotmánybíróság elutasította a Kúria Bfv.I.1799/2016/30. sorszámú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. A vádemelést követően ugyanis nem fordulhat elő, hogy valamely kényszerintézkedés tárgyában döntést hozó – és az eljárás későbbi szakaszában az adott ügyben magasabb fokon ítélkező – bíró olyan bizonyítékokat, adatokat ismerjen meg, amelyekhez az ítélkező tevékenysége során már nem férhet hozzá. Ezért a kifogásolt esetben nem sérült a bírói pártatlanság követelménye.

2017. december 20. Szakma

AB: A kizáró ok lényegi eleme, hogy saját korábbi döntését ne bírálhassa felül a másodfokon eljárt bíró

Az Alkotmánybíróság elutasította a Pécsi Ítélőtábla Gf.V.40.033/2014/15. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt. Az AB szerint, a Pp.-ben foglalt kizáró ok lényegi eleme, hogy saját döntését ne bírálhassa felül a másodfokon eljárt bíró. Ám ha a tényállás valamely eleme tekintetében az előzményper a res iudicata erejével köti az eljáró bíróságot, akkor azt a másodfokú bíróság eleve nem bírálhatja felül. Így a nincsen jelentősége annak, hogy az előzményperben hozott döntést ki hozta, ezért az Alaptörvényben szabályozott, a pártatlan bírósághoz való jog sérelme sem merül fel.