Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
A Kulturális Örökség Napjai programsorozathoz csatlakozva 2023. szeptember 16-án és 17-én, szombaton és vasárnap a Kúria is kitárja kapuit a nagyközönség előtt.
Ezévi részvételünk az országos programban különös jelentőséggel bír: idén háromszáz éve, hogy 1723-ban a pozsonyi diéta a Magyar Királyi Curiát mint rögzített hatáskörű, állandóan működő felsőbíróságot megalapította. 2023-ban tehát a tevékenységét tekintve több, mint 800 éves intézmény ünnepli folyamatosan működő bíróságként való fennállásának 300. évfordulóját, amivel a Kúria a kontinentális Európa legrégebben alapított bírósága – áll a Kúria Kommunikációs Osztályának közleményében.
Az érdeklődők nyílt napjainkon felfedezhetik az Igazságügyi Palota építészeti és művészeti értékeit, megismerkedhetnek Magyarország legfőbb bírói szervének történetével, feladataival és működésének rendjével.
Vezetett sétáinkon bemutatjuk Justitia monumentális, 12 tonnás szobrát, a Kúria Dísztermét és tárgyalótermeit, valamint jubileumi kiállításunkat. A háznézést játékos kvízzel zárjuk, a gyerekeket pedig 6 állomásos Kúriai próbatételre hívjuk, amelyek teljesítését kisebb ajándékokkal jutalmazzuk. A séta végén vendégeink megkóstolhatják az intézmény nevét viselő Kúria szeletet is.
Ezen a különleges hétvégén lehetőség nyílik bepillantani abba a helyiségbe, ahol a tárgyalások előtt a fogvatartottakat őrzik, és a bírósági perek atmoszféráját is megidézzük egy-egy perszimulációs játékkal. Látogatóink a Kúria speciálisan erre a napra alakult, a valóságban nem létező „Perszimulációs Tanácsának” munkáját követhetik figyelemmel két büntető per tárgyalása során és tehetik fel kérdéseiket az ítélet ismertetése után.
A nyílt napokon való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Részvételi szándékukat a regisztrációs űrlap kitöltésével jelezhetik.
Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az épületbe történő belépéshez személyi igazolvány vagy más, személyazonosításra alkalmas dokumentum felmutatása szükséges. Biztonsági okokból a belépők ruházatát és táskáját belépéskor a Készenléti Rendőrség átvizsgálja.
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
