OBH-elnökhelyettes: kiváló munkát végeztek a debreceni bíróságok


A debreceni bíróságok kiváló munkát végeztek 2023-ban, a Debreceni Ítélőtábla és a Debreceni Törvényszék tevékenységét az időszerűség, a szakmaiság, a kiegyensúlyozott ítélkezés jellemezte – jelentette ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese kedden a városban.

Ocskó Katalin Éva a két bírói testület összbírói értekezletét megelőző sajtótájékoztatón azt mondta, a múlt évben országosan 1,2 millió ügy érkezett a bíróságokra, 27 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ami 2,3-2,4 százalékos növekedés.

A Debreceni Törvényszéken 1,3 százalékos volt az ügyszámemelkedés, miközben a polgári nemperes ügyszakban kiugróan magas, 40 százalékos emelkedés történt – tette hozzá, megjegyezve, hogy az ítélőtáblára is 1700-zal több ügy érkezett 2023-ban, ami 3,1 százalékos növekedés, ugyanakkor a gazdasági peres ügyek száma 35,3 százalékkal nőtt.

Ocskó Katalin Éva jelezte: a debreceni táblabíróságon több mint 1600 ügyet fejeztek be tavaly, és csak öt ügy húzódott hat hónapon túl, az ügyek mindössze 5,4 százaléka, miközben az országos átlag 15,2 százalék. A törvényszéken 57 százalékkal csökkent a két éven túli ügyek száma.

Az OBH elnökhelyettese az egyik legfontosabb ítélkezési mutatónak nevezte az első fokon jogerőssé váló ügyeket, a Debreceni Törvényszéken és bíróságain ez az arány 95,3 százalék.

Ocskó Katalin Éva elmondta azt is, hogy 1,2 milliárd forintért vásároltak ingatlant a Hajdúböszörményi Járásbíróság elhelyezésére, miközben tavaly megtörtént a Berettyóújfalui Járásbíróság épületének fűtéskorszerűsítése, a Debreceni Járásbíróság biztonságtechnikai korszerűsítése, az ítélőtábla épületén pedig napelemeket helyeztek el.

Végezetül az OBH elnökhelyettese jelezte: Debrecenben kilenc tárgyalóterem alkalmas távmeghallgatásokra, a törvényszéken tavaly 1038, az ítélőtáblán 66 távmeghallgatás történt.

Szilágyiné Karsai Andrea, a Debreceni Ítélőtábla  elnöke azt mondta, hogy továbbra is a debreceni a legnagyobb ügyforgalmú vidéki ítélőtábla: tavaly 1714 ügy érkezett hozzájuk, 1653-at befejeztek, a folyamatban lévő ügyek száma 2023. december 30-én 214 volt.

Az ítélőtáblához tartozó négy törvényszék közül a legtöbb nemperes ügyet a debrecenitől, a legtöbb gazdasági büntetőügyet a nyíregyházitól, a legtöbb munkaügyi peres ügyet a miskolcitól, míg a legtöbb polgári ügyet az egritől kapta a táblabíróság – ismertette az elnök.

Elmondta azt is, hogy a büntetőügyek 96,8 százaléka hat hónapon belül, 64 százaléka három hónapon belül befejeződött. A polgári ügyek 95 százaléka ért véget hat hónapon belül, 51,5 százalékuk három hónapon belül, míg a munkaügyi perek 90,1 százaléka fél év alatt befejeződött.

Kahler Ilona Márta, a Debreceni Törvényszék elnöke azt közölte, hogy tavaly a törvényszékre 61 137 ügy érkezett, a befejezett ügyek száma 61 495 volt.

Tapasztalataik szerint tavaly 30 százalékkal növekedett a közlekedési ügyek száma, elsősorban az ittas és az engedély nélkül vezetők száma emelkedett nagy mértékben – tette hozzá.

A törvényszéki elnöki posztról 12 év, a törvényi maximum után távozó Kahler Ilona Márta – aki büntetőbíróként folytatja munkáját a bíróságon – részletesen ismertette az elmúlt években a munkahelyi körülmények javítása érdekében tett erőfeszítéseket.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.