Ombudsman: hibás a NAV gyakorlata


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Évek óta sérti az alaptörvényt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) gyakorlata, amely szerint a hivatal a megözvegyült bejegyzett élettársak esetén öröklési illetéket szab ki, noha a házastársakhoz hasonló illetékmentességet kellene élvezniük az élettársaknak is – állapította meg decemberi jelentésében az alapvető jogok biztosa, írja a Magyar Nemzet.


Székely László szerint az adóhivatal tévesen állapított meg a megözvegyült élettársak részére ingatlanöröklés esetén 9 százalékos, egyéb esetben pedig 18 százalékos illetékmegfizetési kötelezettséget. Ez azt jelenti, hogy az ombudsmani álláspont alapján egy 15 millió forint értékű lakás öröklése esetén az adóhivatal jogtalanul szabott ki közel másfél millió forint illetéket. De egy hárommillió forint értékű autó esetén arányaiban még nagyobb összeget szedhetett be az állami szerv, több mint félmillió forintot.

 

 Az alapvető jogok biztosa ezért felkérte Tállai Andrást, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős és parlamenti államtitkárát – mint az adóhivatal irányítóját –, hogy intézkedjen a téves gyakorlat alapján kiszabott öröklési, valamint ajándékozási illetékek visszafizetéséről. Egyben felhívta Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert és az államtitkárt, hogy a jövőben egységesen járjanak el a szabályok értelmezése során – írja a Magyar Nemzet.


Kapcsolódó cikkek

2024. július 12.

Az Európai Bizottság jelentése a Digitális évtized szakpolitikai program időarányos teljesítéséről

A Bizottság a mai napon közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló második jelentést, amely átfogó áttekintést nyújt a Digitális évtized szakpolitikai program által 2030-ra kitűzött digitális célkitűzések és célok elérése terén elért eredményekről. A jelentést idén első alkalommal kíséri a tagállamok által benyújtott, a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek elemzése, amely részletezi az EU digitális átalakulásához való hozzájárulás érdekében tervezett nemzeti intézkedéseket, intézkedéseket és finanszírozást.

2024. július 12.

Július 15-től ítélkezési szünet a bíróságokon és az Alkotmánybíróságon

2024. július 15. és augusztus 20. között ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok – főszabály szerint – nem tartanak tárgyalásokat. Az Alkotmánybíróságon július 22-től augusztus 30-ig tart az ítélkezési szünet. Az egyes kormányzati igazgatási szervek, hivatalok is tarthatnak igazgatási szünetet.