Orbán: vége az az alkotmányos vitáknak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A parlament nem fogad el olyan alkotmánybírósági törvényt, amelyről előzetesen ne sikerült volna megállapodni a testülettel – ígérte Orbán Viktor miniszterelnök, miután látogatást tett az Alkotmánybíróságon. Paczolay Péter, a testület elnöke lényegesnek nevezte, hogy az Országgyűlés építse be munkájába az Ab döntéseit. A kormányfő  a magyar közjogi kultúra továbbfejlesztőjének nevezte az Alkotmánybíróságot.

Az új alaptörvény körüli viták korszaka lezárult, az alkotmányos viták nyugvópontra jutottak Magyarországon – értékelte a kormányfő az Ab keddi döntését, amellyel a testület elutasította a negyedik alkotmánymódosítás közjogi érvénytelenségének megállapítására irányuló indítványt. Megjegyezte, alkotmánybírósági látogatásával szerette volna megvárni ezt a döntést.

Orbán Viktor sajtónyilatkozatában azt mondta, az alkotmányos viták időszaka megfelelő hosszúságú és megfelelő mélységű, jogászi szempontból pedig szép és izgalmas korszak volt, és bár kétség kívül igaz, hogy viták nélkül nincs demokrácia, azonban az államélethez az is kell, hogy a viták egy idő után nyugvópontra jussanak.

A miniszterelnök a magyar alkotmányosság első számú őrének, az alaptörvény védelmezőjének, értelmezőjének, a magyar közjogi kultúra továbbfejlesztőjének nevezte az Alkotmánybíróságot, majd hangsúlyozta, erős és szuverén Magyarország nem létezhet erős alkotmányos alap nélkül, utóbbi pedig nem létezhet erős alkotmányos alapvédelem nélkül, vagyis az erős Magyarország fenntartásában megkerülhetetlen és nélkülözhetetlen feladat hárul az Alkotmánybíróságra.

Szólt továbbá arról, hogy a testületnek feladata van a magyar jog és a nemzetközi jog összhangjának megteremtésében is, vagyis részt kell vennie annak folyamatos vizsgálatában, hogy a hazai jogalkotás összhangban van-e a Magyarország által vállalt nemzetközi szerződésekkel. Az összhang megteremtése során az Országgyűlésnek be kell építenie döntéseibe az Ab szempontjait – emelte ki.

A kormányfő megerősítette: a kabinet komolyan veszi azt a korábbi vállalást, amely szerint ha az államadósság ötven százalék alá csökken, akkor az Ab ismét foglalkozhat a költségvetési és adókérdéseket érintő szabályozások alkotmányos dimenzióival.

A Donáti utcában tartott mintegy másfél órás megbeszélésen áttekintették az Ab előtt folyó ügyek eljárásrendjét is, és megállapították: jó kezdeményezés volt a hallgattassék meg a másik fél elvének bevezetése – ismertette.

Az Ab-törvénnyel kapcsolatban Orbán Viktor – mint mondta – azt a vállalást tette, hogy a parlament nem fogad el olyan alkotmánybírósági törvényt, amelyről előzetesen ne sikerült volna megállapodni a testülettel.

A miniszterelnök egy demokratikus ország stabilitása, harmonikus működése nélkülözhetetlen előfeltételének nevezte, hogy az alkotmányos intézmények és azok vezetői párbeszédet folytassanak egymással, ennek szellemében tárgyalt korábban a Kúria elnökével és a legfőbb ügyésszel is. Paczolay Péter nyilatkozatában örömét fejezte ki, hogy a miniszterelnök kezdeményezésére létrejött a csütörtöki találkozó, mert – hangsúlyozta – valóban érdemes volt megbeszélni a magyar alkotmányosságot, azon belül az Ab helyzetét érintő kérdéseket.

A testület elnöke – mint ismertette – a tárgyaláson tájékoztatta a kormányfőt az Ab új hatásköri és eljárási rendjével összefüggő eddigi tapasztalatokról. Összegzése szerint az új Ab-törvény szabályozása lehetővé teszi a hatékony alkotmánybíráskodást. Ugyanakkor ennek tényleges megvalósulása szempontjából lényeges kérdés – folytatta -, hogy a vezető politikusok, a kormány, az Országgyűlés reagáljanak az Ab döntéseire, építsék be azokat munkájukba. Így a magyarországi viták nem lépik és nem léphetik át a jogállamiság kereteit.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2023. január 25.

66.000 oldalnyi peranyag, 300 tanú és 210 órányi hang- és képfelvétel

A Központi Nyomozó Főügyészség 2014. augusztus 21-én emelt vádat V. L. és 21 társa ellen a Fővárosi Törvényszéken, ahol az I., a X., a XI., a XV., a XVII., a XVIII., a XIX. és a XX.rendű terheltek vonatkozásában már 2020 júniusában ügydöntő határozatot hoztak. A fent felsorolt vádlottak voltak azok, akik beismerték bűnösségüket és lemondtak a bizonyításról. Velük szemben tehát a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa – a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának másodfokú határozatával – már korábban jogerősen befejezte az eljárást.

2023. január 25.

Internetes csapdára figyelmeztetnek az európai hatóságok

Az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok trükkös gyakorlatra hívják fel a figyelmet az online térben: egyes cégek rejtett módon veszik rá a gyanútlan felhasználókat szolgáltatásaik előfizetésre. A Gazdasági Versenyhivatal is találkozott már hasonlóval, mostantól pedig a bankkártya-társaságok is segítik a hatóságokat a fellépésben.

2023. január 24.

Novák Katalin és az elnöki kegyelemem intézménye

Novák Katalin hivatala első 8 hónapjában nemcsak olyan bőkezűen mérte az államfői kegyelmet, mint negyed évszázada senki, de megdöntött egy másik rekordot is: 10 év után először ő határozott speciális, eljárási kegyelmi kérvényről pozitívan, ráadásul rögtön hétszer.