Tovább lehetnének előzetesben a fiatalkorúak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb egy évig lehessenek előzetes letartóztatásban, a 14 éven felüliek viszont továbbra is két évig – javasolja a parlament alkotmányügyi bizottsága.


Az új, július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) alapján az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek.

A büntetőeljárási szabályok szerint fiatalkorú előzetes letartóztatását csak különösen súlyos bűncselekmény miatt lehet elrendelni. Arról, hogy az előzetes letartóztatást javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell-e letölteni, a bíróság dönt.

A 14 éven felüliek jelenleg két évig lehetnek előzetes letartóztatásban. Korábban a parlament ezt egy évre szállította volna le az új Btk. hatályba lépésével egy időben, és ugyancsak egy évig tartó előzetes letartóztatást tett volna lehetővé a büntethetővé váló 12 és 14 év közöttieknél. Őket azonban ezalatt csak javítóintézetben lehet majd fogva tartani.

Az alkotmányügyi bizottság viszont most – a büntető tárgyú törvények módosításával – azt javasolja, hogy a 14 éven felüliek ezután is két évig lehessenek előzetesben, a 12 és 14 év közöttiek pedig legfeljebb egy évig.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.