Tovább lehetnének előzetesben a fiatalkorúak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A 12 és 14 év közötti gyermekek legfeljebb egy évig lehessenek előzetes letartóztatásban, a 14 éven felüliek viszont továbbra is két évig – javasolja a parlament alkotmányügyi bizottsága.


Az új, július 1-jén életbe lépő büntető törvénykönyv (Btk.) alapján az emberölést, életveszélyt vagy halált okozó testi sértést, rablást, illetve kifosztást elkövető, 12. évüket betöltő gyermekek is büntethetők lesznek.

A büntetőeljárási szabályok szerint fiatalkorú előzetes letartóztatását csak különösen súlyos bűncselekmény miatt lehet elrendelni. Arról, hogy az előzetes letartóztatást javítóintézetben vagy büntetés-végrehajtási intézetben kell-e letölteni, a bíróság dönt.

A 14 éven felüliek jelenleg két évig lehetnek előzetes letartóztatásban. Korábban a parlament ezt egy évre szállította volna le az új Btk. hatályba lépésével egy időben, és ugyancsak egy évig tartó előzetes letartóztatást tett volna lehetővé a büntethetővé váló 12 és 14 év közöttieknél. Őket azonban ezalatt csak javítóintézetben lehet majd fogva tartani.

Az alkotmányügyi bizottság viszont most – a büntető tárgyú törvények módosításával – azt javasolja, hogy a 14 éven felüliek ezután is két évig lehessenek előzetesben, a 12 és 14 év közöttiek pedig legfeljebb egy évig.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.