Orosz Árpád a Kúria új kollégiumvezető-helyettese


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria tanácselnök bíráját, dr. Orosz Árpádot nevezte ki november elsejével a legfőbb bírói fórum polgári kollégiumának új vezető-helyettesévé a testület elnöke, dr. Darák Péter. Orosz Árpád megbízatása 2021. október 31-éig szól.


November elsejével dr. Orosz Árpád a Kúria Polgári Kollégiumának új helyettes vezetője. A Kúria elnöke, dr. Darák Péter a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény alapján idén november 1-jétől 6 éves, határozott időtartamra, 2021. október 31-éig nevezte ki a posztra a legfőbb bírói fórum tanácselnök bíráját – tájékoztatott a Kúria sajtótitkársága.

Orosz Árpád 2007-től dolgozik a Kúrián, a korábbi Legfelsőbb Bíróságon (fotó: Rózsa Zsuzsa)

Orosz Árpád 1983-ban szerzett oklevelet a szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, jogi szakvizsgát 1985-ben tett, 2000-ben pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Európa-jogi szakjogászi képesítést szerzett. Bíróként a Kecskeméti Városi Bíróságon kezdett dolgozni 1985-től, majd 1990 és 2006 között a Bács-Kiskun Megyei Bíróságon különböző beosztásokban, legvégül a Polgári-Gazdasági-Közigazgatási Kollégium vezetőjeként tevékenykedett.

A Legfelsőbb Bíróságra 2007-ben nevezték ki Orosz Árpádot, ahol 2008-tól kezdve legfelsőbb bírósági, illetve kúriai tanácselnökként dolgozik.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

(Az Orosz Árpáddal készült portréinterjúnk az Ügyvédvilág novemberi számában olvasható – a szerk.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.