Orvvadászok ellen emeltek vádat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Orvvadászat miatt vádat emelt a Pápai Járási Ügyészség két Győr-Moson-Sopron megyei férfi és segítőjük, egy Veszprém megyei hivatásos vadász ellen. A vád szerint egy Rába melletti és egy bakonyi vadásztársaságnak okoztak több millió forintos kárt.

A Veszprém Megyei Főügyészség közölte: egy 34 éves férfi, aki a lakóhelyéhez közeli vadásztársaság szerződéses vadásza volt, 62 éves társával illegális vadászatokon vett részt és az elejtett vadakat eltulajdonította. A két férfi 2018 tavaszán és nyarán – volt, hogy vadászati tilalom alá eső gímszarvasünő és fiatal gímszarvasbika elejtésével – kétmillió forintot meghaladó kárt okozott a vadásztársaságnak.

A 62 éves férfi 2018 februárjában az egyik bakonyi vadásztársaságnál bérvadászati szerződést kötött, majd összebarátkozott az ott hivatásos vadászként dolgozó harmadik vádlottal. A hivatásos vadász közreműködésével jogtalan előnyökre tett szert, például nem fizette meg maradéktalanul a kilőtt vadak után járó díjat.

Az idősebb vádlott többször magával vitte 34 éves társát, és ilyenkor is előfordult, hogy tilalom alá eső vadakat ejtettek el, a fiatalabb férfi pedig tiltott eszköznek minősülő éjjellátó-készülék használatával vadászott. A vádlottak a vadásztársaságnak mintegy 2,3 millió forint kárt okoztak.

Az orvvadászat és lopás mellett lőszerrel visszaélés, egyedi azonosítójel meghamisításának bűntette és természetkárosítás is a vád része, utóbbi azért, mert a 34 éves férfi korábban egy fokozottan védettnek minősülő vadmacskát is elejtett, amelynek kipreparált bőrét azután kirakta otthonának falára.

A hivatásos vadásznak közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt kell a bíróság előtt felelnie – olvasható a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 24.

Munkaviszonnyá változik az ételfutárok munkája?

Az Európai Parlament 2024. április 24-én elfogadta a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javításáról szóló irányelvét. Ez egy nagy fejlemény az európai uniós jogalkotásban, melyet dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners munkajogi csoportjának vezetője segítségével vizsgálunk meg.

2024. május 24.

Az Európai Tanács a kettős adóztatás alóli mentességre irányuló új eljárásokról állapodott meg

A Tanács megállapodásra jutott , amelyek hozzá fognak járulni a határokon átnyúló befektetések fellendítéséhez és az adóvisszaélések elleni küzdelemhez. Az úgynevezett FASTER-kezdeményezés célja, hogy a forrásadó-eljárásokat biztonságosabbá és hatékonyabbá tegye az EU-ban a határokon átnyúlóan működő befektetők, a nemzeti adóhatóságok és a pénzügyi közvetítők, például a bankok vagy a befektetési platformok számára Kettős adóztatás Jelenleg […]