Öt év nyolc hónapra ítélték a szexuális erőszakkal vádolt afgán férfit


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Öt év nyolc hónap börtönre ítélte a Pesti Központi Kerületi Bíróság szerdán első fokon, nem jogerősen azt a menekült afgán férfit, aki szexuális aktusra kényszerített egy nőt 2018-ban Budapesten, egy belvárosi török gyorsétterem személyzeti mosdójában.

Az ügyészség szexuális erőszakkal, szeméremsértéssel és szexuális kényszerítéssel vádolta a 2017 nyara óta Magyarországon élő, oltalmazotti státuszban lévő férfit. A vád szerint a szexuális erőszak sértettje 2018 szeptemberében a török gyorsétkezde személyzeti mosdóját az ott dolgozó vádlott engedélyével használta. A vádlott eközben folyamatosan zaklatta őt, majd bejutott a mosdóba és megerőszakolta.

A férfi ezután elmenekült, később Ausztriában, egy Frankfurtba tartó vonaton igazoltatták és fogták el.

A szeméremsértést a vád szerint a férfi azzal követte el, hogy a VII. kerületben egy nőnek a nemi szervét mutogatta, a szexuális kényszerítést pedig azzal, hogy egy harmadik nőt az utcán megfogdosott, ölelgetett, csókolgatott, nyaldosott.

A vádlott az eljárás során a gyrosozóban történt esettel kapcsolatban az aktust elismerte, de azt mondta, nem történt erőszak. Azt mondta, a nő az aktus után 150 ezer forintot vagy a telefonját kérte tőle, és hiába ígérte meg neki, hogy másnap odaadja neki a pénzt, mégis a rendőrséghez fordult. A másik két eset elkövetését pedig tagadta.

Az ügyészség letöltendő börtönt és kiutasítást kért a vádlottra, akinek az oltalmazotti státuszát tavaly júliusban megszüntette a menekültügyi hatóság, és kiutasították az országból, az Alkotmányvédelmi Hivatal álláspontja szerint ugyanis Magyarországon tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot.

A védő szerint a szexuális erőszak sértettjének vallomása nem volt következetes, a nő semmilyen sérülést nem szenvedett el, és a „testi ellazult állapota” is arra utal, hogy a beleegyezésével történt az aktus.

A vádlott, S. B. Ahmad az utolsó szó jogán azt mondta, igazságtalannak érzi, hogy erőszakosnak, agresszívnek gondolják, pedig nem követte el azt, amivel vádolják. Hozzátette: azért menekült el, mert nem beszélte a nyelvet, nem ismerte a magyar jogszabályokat, az itteni életmódot, és félt, hogy ugyanúgy megverik a rendőrök, mint Bulgáriában. Azt kérte, ha kiutasítják az országból, akkor Szerbiába és ne Afganisztánba kelljen mennie, mert ott veszélyben lenne az élete.

A bíróság szerdán bűnösnek mondta ki a férfit a szexuális erőszak vádjában és szeméremsértésekben is. A bíróság szerint a vádlott védekezése a szexuális erőszak vádja ellen „szürreális” volt, életszerűtlen, ráadásul a menekülése is arra utal, hogy tudta, nagy bajban van. A sértett vallomása ugyanakkor életszerű, következetes és hihető volt, a traumatizáltság jeleit még a tárgyaláson is mutatta. Emellett a bíróság szerint semmit nem nyert volna a hamis tartalmú feljelentéssel, ezért a bíróság elfogadta vallomását.

A külsérelmi nyom hiányával kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett elmondását, amely szerint az aktusra úgy került sor, hogy a nő a vádlott fokozódó fenyegetésének hatására felhagyott az ellenállással.

A második vádponttal kapcsolatban a bíróság elfogadta a sértett vallomását, amely szerint felismerte az elkövetőt S. B. Ahmadban. felismerhető a vádlott látható a kamerafelvételen. A bíróság itt nem látta bizonyítottnak a súlyosabb szexuális kényszerítést, ezért szintén szeméremsértésben mondta ki bűnösnek a férfit.

A PKKB mindezek alapján 5 év 8 hónap börtönbüntetésre ítélte a férfit, aki legkorábban büntetése kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. Emellett hat évre kiutasította Magyarország területéről.

Az ítélet ellen az ügyészség a szexuális kényszerítésben való bűnösség megállapításáért és a büntetés súlyosításáért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett. A férfi letartóztatását a bíróság fenntartotta a szökés-elrejtőzés veszélye miatt.

A bíróság indoklásában hangsúlyozta: az eljárásnak semmi köze ahhoz, hogy a vádlott külföldi állampolgár.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 22.

Eutanáziáról és a kannabisz termesztéséről, használatáról szóló népszavazás jöhet Szlovéniában

A szlovén alkotmánybíróság kedden elutasította az ellenzéki pártok azon kérelmét, hogy függesszék fel az eutanáziáról (gyógyíthatatlan betegek halálba segítéséről) szóló konzultatív népszavazást, amelyet még két másik témában az uniós választásokkal együtt június 9-én tartanak Szlovéniában. Arról azonban még nem határozott, hogy a kérdések, amelyeket a népszavazás keretében tennének fel az állampolgároknak, összhangban vannak-e az alkotmánnyal.

2024. május 21.

Az EU a mesterséges intelligenciáról (MI) szóló rendeletet fogadott el

Az Európai Unió Tanácsa a mesterséges intelligenciáról (MI) fogadott el rendeletet, mely az EU egységes piacán „mind a magán-, mind a közszereplők körében elő kívánja mozdítani a biztonságos és megbízható MI-rendszerek fejlesztését és elterjedését az alapvető állampolgári jogok tiszteletben tartásának szavatolása mellett”.

2024. május 21.

A megalapozottság, kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi a Szombathelyi Törvényszék ítélkezését

A Szombathelyi Törvényszék ítélkezését a megalapozottság, a kiegyensúlyozottság és időszerűség jellemzi, ráadásul a leterheltség növekedése ellenére sikerül a folyamatban lévő ügyek számát folyamatosan csökkenteni – hangoztatta értékelőjében a vármegyei összbírói értekezlet előtt tartott sajtótájékoztatóján kedden Körmenden a az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökhelyettese.